A krónikus stressz lassan, észrevétlenül alakítja át testi működésünket és sokkal mélyebben okoz károkat, mint gondolnánk.
A stresszt sokszor ellenségként emlegetjük, pedig önmagában nem rossz. A jó stressz – vagyis az akut, rövid távú készenléti válasz – motivál, növeli az energiaszintet, segít fókuszálni, és támogatja a teljesítményt. A gondot a hosszan tartó, kontrollálatlan vagy túl intenzív stressz okozza, amelyben a szervezet nem tud visszatérni az egyensúlyi állapotba.
A krónikus stressz számos népbetegség kockázati tényezője
Nem véletlen, hogy a tartós feszültség szinte minden népbetegség kockázati tényezői között szerepel. A folyamatos stresszhormon-terhelés növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a pánikbetegség, a 2-es típusú diabétesz, valamint bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét. A stresszreakció rövid távon hasznos – ha azonban hónapokig-évekig aktív, túlterheli a teljes testet és többek között felborítja a hormonális-, és immunfolyamatokat.
Mi történik stressz hatására a szervezetben? – Hormonoktól a sejtszintig
A krónikus stressz legfőbb biológiai motorja a HPA-tengely (hipotalamusz–agyalapi mirigy–mellékvese) tartós aktiválódása. Ilyenkor folyamatosan emelkedett szinten marad a kortizol, ami:
- felborítja a vércukor- és inzulinszabályozást,
- károsítja az agy érzelmi és memóriaközpontjait (amygdala, hippocampus),
- fokozza a gyulladást,
- gyengíti az immunrendszert.
Sejtszinten is jól mérhető: a tartós stressz rövidíti a telomereket, vagyis azokat a kromoszómavégeket, amelyek az öregedés ütemét szabályozzák. Minél hosszabb ideig vagyunk stressz alatt, annál gyorsabban „kopnak” ezek a védőstruktúrák – ezáltal a szervezet szó szerint gyorsabban öregszik.
Miért fontos megtanulni kezelni a tartós stresszt?
A fentiek alapján jól látszik, mennyire lényeges, hogy a rossz feszültségkezelési formák helyett egészséges, támogató megoldásokat válasszunk. A túlzásba vitt alkohol, a falási rohamok, a vásárlási kényszer vagy a dohányzás rövid távon enyhülést hozhatnak, de valójában tovább növelik a gyulladást és a hormonális terhelést. Ezzel szemben a hatékony stresszoldó technikák – például a mélylégzés, a torna, a jóga, a kirándulás, a mindfulness, a meditáció, vagy akár az olvasás és filmnézés – bizonyítottan csökkentik a kortizolszintet, támogatják az idegrendszer regenerációját és lassítják az öregedési folyamatokat.
Források:
- American Psychological Association – Stress: The Health Epidemic of the 21st Century
- National Institute of Mental Health – Chronic Stress and Health
- Epel ES et al. (2004). Accelerated telomere shortening in response to life stress. PNAS.
- Harvard Health Publishing – What happens to your body when you’re stressed?
Ha szeretnél megismerni néhány stresszkezelő technikát, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!