Magyarországon a légszennyezettség okozta halálozás több mint kétszerese az uniós átlagnak

A nemzetközi egészségügyi szervezetek (IHME és NCD Alliance) által összeállított és publikált State of Global Air (SoGA) globális levegőminőségről szóló jelentés szerint a légszennyezés 2023-ban világszerte 7,9 millió ember életét követelte. Közülük majdnem minden kilencedik ember halála nem fertőző betegségekkel hozható összefüggésbe, ilyen kórképek például a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi megbetegedések.

A légszennyezés: a világ vezető környezeti egészségügyi kockázata

A légszennyezés napjainkra a világ egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívásává vált: 2023-ban globálisan mintegy 7,9 millió haláleset okozott. A 2000 és 2023 közötti időszakban a légszennyezés okozta nem fertőző betegségek miatti halálozások száma 5,99 millióról 6,8 millióra emelkedett, vagyis közel egymillióval több életet követelt, mint két évtizeddel korábban. A probléma kiemelt szerepet játszik számos krónikus betegség kialakulásában és súlyosbodásában. A szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a sztrók és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében a halálozások jelentős része összefügg a rossz levegőminőséggel. A statisztikák szerint a krónikus légúti betegségek miatti halálesetek fele, valamint a szívbetegségek és a demencia okozta halálozások mintegy egynegyede a légszennyezéshez köthető. A probléma legfőbb kiváltója a kisméretű szálló por (PM2,5), amely a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik (Magyarországon döntően a lakossági szilárd tüzelésből). Ezek az apró részecskék mélyen a tüdőbe jutva gyulladást, érrendszeri károsodást és hosszú távon súlyos betegségeket okoznak. Míg hazánkban százezer lakosra 46 haláleset jut, az EU-ban ez a szám átlagosan 21, vagyis Magyarországon több mint kétszer annyian halnak meg évente a rossz levegő közvetett következményei miatt, mint az Unió többi országában átlagosan.

Kampány a lakosság mozgósításáért a háziorvosok bevonásával 

A SoGA adatai alapján Magyarországon a légszennyezés okozta halálesetek szinte mindegyikét, vagyis közel 98%-át nem fertőző betegségek, például szívbetegségek, demencia és rák okozták. Ezen azonban lehet javítani. Mindannyian tehetünk a levegő minőségének javításáért. Erre hívja fel a figyelmet a Légből kapott? kampány is. A kezdeményezés konkrét cselekvési lehetőségeket kínál arra, hogy miként javíthatunk egyéni szinten a levegő minőségén, és ezáltal a saját, valamint környezetünk egészségén. A kampány három olyan témát dolgoz fel, amelyek súlyosan rontják a levegő minőségét és lakossági cselekvéshez köthetőek: ezek az avarégetés, a szilárd tüzelés és a túlzott autóhasználat. A kampány bevonja a tájékoztatásba a háziorvosokat is, hiszen ők azok a kulcsszereplők, akikhez a betegek elsőként fordulnak, amikor a légszennyezés okozta panaszaik megjelennek. Az ő hitelességük és szakmai tekintélyük segíthet abban, hogy a lakosság jobban megértse: a légszennyezés súlyos egészségügyi kockázatot jelent, és a megelőzésben mindannyian közreműködhetünk. A kampány ezért háziorvosoknak szóló előadásokat és részletes, közérthető tudásanyagot kínál, hogy a légszennyezés elleni fellépés üzenete beépüljön az egészségmegőrzés mindennapi gyakorlatába, és minél több emberhez eljusson.

Ha érdekelnek további információk az szív- és érrendszerei betegségekről, ezt a cikket ajánljuk.