Minden második 75 feletti magyar fogatlan – a szakorvos megoldási javaslata
Közzétéve: 2026. 05. 11. 10:00 -
- Fotók: Dreamstime, Reform Dental • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 05. 11. 10:00 -
- Fotók: Dreamstime, Reform Dental • 3 perc olvasás
Riasztó képet mutatnak a hazai és nemzetközi adatok a magyarok fogászati állapotáról: a magyar felnőttek mindössze 19 százaléka rendelkezik az összes természetes fogával, miközben az uniós átlag 41 százalék. Különösen aggasztó az idősebb korosztály helyzete, Dr. Szabó László szerint ugyanakkor a fogvesztés nem elkerülhetetlen folyamat, hanem megelőzhető és kezelhető állapot.
A WHO országjelentése és a hazai adatok szerint Magyarország kifejezetten kedvezőtlen helyzetben van a lakosság fogászati állapotát tekintve. A magyar felnőttek mindössze 19 százaléka rendelkezik az összes természetes fogával, miközben az Európai Unió átlaga 41 százalék. A tagállamok összehasonlításában Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.
A helyzet az idősebb korosztály képviselőinek körében még súlyosabb. A 65–74 évesek körében csupán minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, miközben közel minden ötödik ember teljesen fogatlan.
A 75 év felettiek körében tovább romlanak az arányok: csaknem minden második ember teljesen fogatlan.
Az 50 év feletti korosztályban a fogvesztés hátterében már elsősorban nem a fogszuvasodás áll, hanem a fogágy betegségei és a csontállomány leépülése – hangsúlyozza Szabó László. A szakember a folyamat megértésére a műszaki életből ismert „szimering” példáját hozta fel.
Az ínynek a fog nyakán szoros mandzsettaként kellene lezárnia a csontot a baktériumok elől. Ha a tisztítás nem tökéletes, a gyulladás miatt ez a zárás megszűnik, tasakok alakulnak ki, a baktériumok pedig elérik a csontot, ami elsorvad, és végül a fog kilazul. A főorvos szerint a rendszeres professzionális szájhigiéniai kezelés alapvető szerepet játszik a megelőzésben.
„Ezek a kezelések már egyáltalán nem járnak kellemetlenséggel. És ez a folyamat nemcsak tisztítást jelent, hanem folyamatos kontrollt is. Ha azonban a fogvesztés már megtörtént, a cél a csontállomány megmentése lesz” – mondja a Reform Dental vezető főorvosa.

A személyes fogászati konzultáció szerepe kiemelten fontos, mert a részletes szájüregi vizsgálatok során olyan problémák is felismerhetők, amelyek még nem okoznak tüneteket.
„Egy komplex szájüregi ellenőrzés során, amikor sor kerülhet akár CT-vizsgálatra is, olyan rejtett problémák és gyulladások is felszínre kerülhetnek, amelyekre a páciens nem is gondolt. Egy ilyen vizsgálat alkalmas lehet komoly betegségek, például tumoros elváltozások korai kiszűrésére is” – magyarázza a vezető főorvos.
A problémák feltárása után ma már korszerű megoldások állnak rendelkezésre a fogpótlásra és a csontállomány megőrzésére.
„De minden esetben elsősorban azt gondoljuk át, hogy tudunk-e még fogakat megmenteni, vagy már inkább a csont megmentésére koncentráljunk. Megnézzük, hogyan lehet a legegyszerűbben orvosolni a csonthiányt. Léteznek speciális megoldások, amelyek a csont mélyebb, sorvadás által nem érintett részeiben rögzülnek, elkerülve a hosszú hónapokig tartó csontpótlást” – hangsúlyozza a szakember, aki szerint a legfontosabb üzenet, hogy a fogvesztést senki ne tekintse elkerülhetetlen, természetes folyamatnak.
A kutatások szerint a magyarok 68 százaléka kizárólag panasz esetén keres fel fogorvost, miközben a megelőzés hosszú távon jóval kisebb egészségügyi és anyagi terhet jelenthet.
„Ahogy egy drága új autót is elviszünk kötelező szervizre a tartósság érdekében, a saját fogainkkal is így kellene tennünk” – fogalmaz Szabó László. A szakember hangsúlyozta: a szájüreg állapota nemcsak a fogak egészségét érinti, hanem az egész szervezet működésére hatással lehet.
„Fontos, hogy a fogazatot holisztikus módon, egy egész, komplex rendszer részének tekintsük. A hiányzó fogak miatt károsodhat az állkapocsízület, ami negatív hatással lehet a gerincre, nyak- vagy vállfájást okozhat, a szájüregi gyulladások pedig gócokat hozhatnak létre, ami hajhulláshoz, keringési panaszokhoz vagy emésztési zavarok megjelenéséhez vezethet” – figyelmeztet a főorvos. Ha recseg-ropog az állkapocsízület, ha gyakori fejfájás, esetleg fülfájás jelentkezik, szintén érdemes fogászati problémákra gondolni.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek