Fontos, hogy olyan életmódot és környezetet termetsünk, amelyben a gyermekek testileg, lelkileg és szociálisan is jól fejlődhetnek.
A gyermekkori szokások hosszú távon meghatározzák a felnőttkori egészséget, így a gyermekek jóléte nemcsak a betegségek megelőzéséről szól. A tudatosság már az első években kulcsfontosságú.
A mai gyerekek életében a képernyőidő sokszor túlsúlyba kerül a mozgással szemben, pedig a mozgás nemcsak a testet, hanem az elmét is erősíti. Már napi 60 perc aktív mozgás (séta, biciklizés, labdázás, tánc, stb.) segíti a növekedést, fejleszti az egyensúlyt, javítja a hangulatot és a koncentrációt. Fontos azonban, hogy a mozgás örömforrás legyen, ne kötelesség. Ha a család közösen sportol, kirándul, vagy akár csak együtt sétál a parkban, a gyermek számára természetessé válik az aktív életmód. A képernyő előtt töltött időt érdemes korlátozni, és rendszeres szüneteket beiktatni a tanulás vagy játék közben.
A növekvő szervezet számára az étkezés nem csupán energiaforrás, hanem a fejlődés alapja is. A kiegyensúlyozott étrend tartalmazzon zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, sovány fehérjéket és tejtermékeket. Érdemes kerülni a cukros üdítőket, a gyorsételeket, az ultrafeldolgozott élelmiszereket és a túlzott sófogyasztást, mert ezek már gyermekkorban hozzájárulhatnak az elhízáshoz és a szív-érrendszeri problémák kialakulásához. A gyerekek étkezési szokásait a szülők példája alakítja. Ha a család együtt étkezik, és változatos, ízletes, de egészséges ételeket kínál, a gyerekek nagyobb eséllyel alakítanak ki jó étkezési rutint, ami egy életre szól.
Az alvás a szervezet egyik legfontosabb regeneráló folyamata. Gyermekkorban a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkülözhetetlen a testi fejlődéshez és az agyműködéshez. Az iskoláskorú gyerekeknek általában 9–12 óra alvásra van szükségük naponta. Az alvási rutin kialakítása segíthet elkerülni a figyelemzavart, ingerlékenységet és tanulási nehézséget. Elalvás előtt kerülendő a képernyőhasználat, fontos, hogy törekedjünk arra, hogy azonos lefekvési idő legyen a gyermek számára, és ez nyugodt környezetben történjen. A jó alvás egyenlő a jó közérzettel.
A rendszeres orvosi ellenőrzések nemcsak a betegségek kezelését szolgálják, hanem azok megelőzését is. A növekedés, a testsúly, a látás, a hallás és a helyes tartás ellenőrzése mind segít abban, hogy a fejlődési eltérések időben felismerhetők legyenek. Az oltások pedig a legfontosabb védelmi vonalat jelentik számos súlyos fertőzés ellen. A szülők feladata, hogy a gyermek védőoltási programja naprakész legyen, hiszen ezzel nemcsak saját gyermeküket, hanem a közösséget is védik.
Az egészséges gyermeknevelés nemcsak fizikai, hanem lelki biztonságot is jelent. Fontos, hogy a gyermek olyan környezetben nőjön fel, ahol megélheti érzéseit, és nyíltan beszélhet félelmeiről, kérdéseiről. A szeretetteljes kommunikáció, a közös idő és a pozitív visszajelzés erősíti az önbizalmat és csökkenti a stresszt. A biztonság fizikai értelemben is kulcsfontosságú: a megfelelő gyerekülés az autóban, a bukósisak biciklizéskor, a veszélyes anyagok elzárása otthon mind hozzájárulnak a balesetek megelőzéséhez. Az egészséges gyermek életmódja nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem következetes, szeretetteljes odafigyeléssel. A legfontosabb, amit a szülők tehetnek, hogy példát mutatnak a gyermekeiknek.
Ha érdekel információ az ultrafeldolgozott élelmiszerekről, ezt a cikket ajánljuk.