A meddőség nem csupán az első gyermeknél jelentkezhet, és nem csak fiatal nőket érint

Sokan gondolják úgy, hogy ha egyszer már sikerült teherbe esniük, a második gyermek érkezése is magától értetődő lesz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a fogantatás nem mindig ilyen egyszerű: a párok mintegy 10–15 százaléka egy év próbálkozás után sem ér el terhességet, és a háttérben női, férfi vagy akár mindkét oldalt érintő okok is állhatnak. A témáról dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa osztott meg szakmai információkat.

Meddőség a második gyermek tervezésekor is előfordulhat

Ha a meddőség már szült nők esetében jelentkezik, azt szekunder meddőségnek nevezik. Ez azt jelenti, hogy a párnak korábban már sikerült terhességet elérnie, ám a későbbi próbálkozások ellenére az újabb fogantatás nem következik be. Figyelmeztető jel lehet, ha a második gyermek hosszabb időn át nem érkezik meg annak ellenére, hogy rendszeres, védekezés nélküli együttlétek történnek. A háttérben több tényező is állhat, például a szülés utáni hormonális változások, a petefészek működésének zavarai vagy a petevezetékek átjárhatóságát érintő elváltozások.

„A szekunder meddőség felismerése nem mindig egyszerű. Nem elegendő csupán arra hagyatkozni, hogy a menstruáció rendben van vagy a korábbi teherbeesés megtörtént. A változások alattomosan, fokozatosan alakulhatnak ki. Gyakran az első gyermek után évekkel jelentkeznek a nehézségek, és ilyenkor a pár könnyen azt hiheti, hogy „még fiatalok” vagy „csak stressz van a háttérben” - mondja dr. Ibrahim Sharouf. A pontos diagnózis azonban csak szakember segítségével lehetséges.

Hogyan deríthető ki az ok?

A kivizsgálásban a nőgyógyásznak kulcsszerepe van. A szakember áttekinti a kórelőzményt – például a korábbi terhességeket, szüléseket és az általános egészségi állapotot –, majd vizsgálja a hormonális működést, a peteérést és a menstruációs ciklus rendszerességét. Ultrahang segítségével a méh és a petefészkek állapotát is felmérik. Szekunder meddőség gyanúja esetén további vizsgálatokra is sor kerülhet, például laborvizsgálatokra a hormonháztartás ellenőrzésére, illetve petevezeték-átjárhatósági vizsgálatra, amely megmutatja, akadályozza-e valami a petesejt útját a méh felé. A szakemberek szerint a korai diagnózis különösen fontos, mert a megfelelő vizsgálatok gyorsan tisztázhatják a probléma hátterét.