Hosszú repülőút előtt: így előzheted meg a fertőzést és a trombózist

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A nyári utazási szezonban sokan töltenek hosszú órákat repülőgépen, miközben kevesen gondolnak arra, hogy a zárt utastér és a tartós mozdulatlanság egészségügyi kockázatokkal járhat. A Semmelweis Egyetem szakértője összefoglalta, hogyan csökkenthető a fertőzések, a kiszáradás és a trombózis kialakulásának veszélye a hosszabb repülőutak során.

Mit okozhat a repülőgépek száraz levegője?

„A nyári szabadság és a távoli utazások alatt sokan töltenek 6–12 órát vagy akár még többet a repülőgépen. Bár a legtöbb utazás problémamentes, a hosszabb légi utazások megterhelhetik a szervezetet, különösen az idősek, a trombózisra hajlamosak és a krónikus betegek esetében” – szögezi le dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A repülőgépek utasterében rendkívül alacsony, gyakran mindössze 10–20 százalékos a páratartalom, ami kiszáríthatja az orr és a torok nyálkahártyáját, valamint szem- és torokirritációt okozhat. Dr. Torzsa Péter szerint ez azért jelent problémát, mert a nyálkahártyák fontos védelmi vonalat képeznek a kórokozókkal szemben, kiszáradásuk pedig gyengítheti ezt a természetes védelmet. A légúti fertőzések terjedésének kedvez, hogy az utasok hosszú órákon át tartózkodnak egymás közelében, zárt térben.

Éppen ezért a professzor azt javasolja, hogy csökkentsük a kockázatot maszkviseléssel, gyakori kézfertőtlenítéssel, megfelelő folyadékfogyasztással, és kerüljük az arcunk érintését.

A maszk viselése nemcsak a légúti fertőzések elleni védekezésben lehet hasznos, hanem enyhítheti a száraz levegő nyálkahártyákat érő hatását is. A több időzónát átszelő repülőutak emellett felboríthatják a szervezet biológiai ritmusát: a jet lag következtében átmeneti alvászavar, fáradtság és koncentrációs nehézség jelentkezhet.

A hosszú repülőutak legnagyobb veszélye: a trombózis

A hosszú, különösen az interkontinentális repülőutak egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata a mélyvénás trombózis. A több órán át tartó mozdulatlan ülés lassíthatja a vérkeringést az alsó végtagokban, ami kedvezhet a vérrögképződésnek. Ha a kialakult vérrög leszakad és a tüdő ereibe jut, életveszélyes tüdőembóliát okozhat.

A trombózis kialakulásának kockázata magasabb az idősebb korosztályban, a krónikus betegséggel élőknél, valamint azoknál, akiknek korábban már volt trombózisuk vagy tüdőembóliájuk. Fokozott veszélynek vannak kitéve a daganatos betegek, a várandós nők – illetve a szülést követő időszakban lévők –, továbbá a túlsúllyal élők is. Kiemelt figyelmet igényelnek a hormonális fogamzásgátlót szedők, az örökletes véralvadási zavarban szenvedők, a mozgásukban korlátozott személyek, valamint azok, akik műtétet vagy súlyosabb sérülést követően utaznak repülővel. Számukra különösen fontos a megfelelő folyadékpótlás, a rendszeres mozgás, valamint az, hogy lehetőség szerint óránként felálljanak és átmozgassák végtagjaikat.

Gyógyszerek és egyéni kockázatok

Dr. Torzsa Péter azt tanácsolja, hogy a szükséges gyógyszerek mindig legyenek a kézipoggyászban: tüdőbetegeknél rohamoldó inhalátor, cukorbetegeknél pedig inzulin és vércukormérő. Hosszabb utak során szükség lehet az inzulin adagolásának módosítására, ezért utazás előtt tanácsos diabetológussal egyeztetni.

Bizonyos esetekben – például korábbi trombózis, aktív daganatos betegség vagy igazolt trombózishajlam fennállásakor – az orvos egyéni kockázatfelmérés alapján véralvadásgátló injekció alkalmazását is javasolhatja a repülőút előtt. Az egészséges utazóknak ugyanakkor szakmai ajánlás nélkül nem indokolt vérhígítót használniuk a hosszú repülőutak megelőző célú „biztosítékaként”.

Ezekre a tünetekre figyelni kell az utazás után is

Fontos tudni, hogy a repülőúttal összefüggő trombózis nem feltétlenül az utazás alatt jelentkezik, hanem akár napokkal vagy hetekkel később is kialakulhat. Az egyoldali lábduzzanat, a lábfájdalom, a végtag feszülése, a hirtelen fellépő légszomj, a mellkasi fájdalom vagy a véres köpet azonnali orvosi kivizsgálást igényel. Figyelmeztető jel lehet a vörös, meleg tapintatú kar vagy láb is. Ilyen tünetek esetén a nyaralás alatt sem szabad halogatni a segítségkérést, mielőbb fel kell keresni az ügyeleti vagy sürgősségi ellátást.

„Néhány egyszerű óvintézkedéssel a legtöbb repüléssel összefüggő egészségügyi probléma megelőzhető. A megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és a szükséges gyógyszerek előkészítése jelentősen hozzájárulhat a biztonságos utazáshoz” – összegzi dr. Torzsa Péter.

A trombózis megelőzésének legfontosabb szabályai

A leghatékonyabb megelőző intézkedések a trombózis elkerülésére:

• Álljunk fel és sétáljunk legalább óránként!
• Mozgassuk rendszeresen a lábunkat, végezzünk bokakörzést!
• Igyunk bőségesen folyadékot, de kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást!
• Viseljünk kényelmes, nem túl szoros ruházatot!
• A fokozott kockázatú csoportba tartozó utasoknak ugyanakkor javasolt kompressziós harisnya, mivel ez javítja a vénás keringést, csökkenti a lábdagadást! Fontos tudni, hogy ezt nem helyettesíti a hagyományos rugalmas pólya vagy fásli. Sőt, a szakszerűtlenül felhelyezett pólya akár ronthatja is a keringést!