A szív egészsége nem szerencse, hanem tudatosság kérdése a kardiológusok szerint

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a szívegészség tudatosság hónapja kapcsán arra figyelmeztet, hogy Magyarországon a felnőttek több mint egyharmada szenved magasvérnyomás-betegségben, a 65 év felettiek körében pedig ez az arány eléri a 70–80 százalékot. Sokan csak akkor szembesülnek a „néma gyilkosként” emlegetett kór veszélyeivel, amikor már maradandó szervkárosodás alakult ki, ezért a társaság célja, hogy az alkalmi méréseket a tudatos megelőzés váltsa fel.

Magas vérnyomás: sokan csak akkor lépnek, amikor már késő

Magyarországon a magas vérnyomás ma már népbetegségnek számít, az egészségtudatosság mégis sokszor csak „tűzoltás jellegű”. Az érintettek közel fele nem is tud állapotáról, mivel a hipertónia hosszú ideig tünetmentes maradhat. Az otthoni vérnyomásmérővel rendelkező emberek többsége is csak panasz (például fejfájás vagy szédülés) esetén mér, ami szakmailag már késői reakciónak számít. Gyakori probléma az is, hogy a diagnosztizált páciensek a normalizálódó értékek láttán önkényesen abbahagyják a gyógyszerszedést, figyelmen kívül hagyva a hirtelen vérnyomáskiugrások okozta stroke-kockázatot. Ilyenkor azonban a súlyos szövődmények megelőzése sok esetben már nem lehetséges.

Szemléletváltást sürget az MKT elnöke

Prof. dr. Gellér László a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint a magyar lakosság egészségtudatossága aggasztó szinten stagnál.

„A magyarok többsége csak pánikmérést végez: akkor veszi elő a vérnyomásmérőt, ha már zúg a feje vagy szédül. A vérnyomásmérő nem dísztárgy, hanem életmentő eszköz. Véget kell vetnünk annak a
tévhitnek, hogy a vérnyomásmérés az orvos, vagy a patikus feladata. A saját vérnyomásértékeink ismerete ugyanolyan alapvető kellene, hogy legyen, mint a bankszámlaegyenlegünké, vagy az autónk rendszámáé. Hiába rendelkezünk a legmodernebb gyógyszeres terápiákkal, ha a páciens nem mér, vagy a tünetek hiánya miatt elhagyja a kezelést. Minden egyes el nem végzett mérés egy újabb esély a stroke-ra vagy az infarktusra. Ne várjunk ingyenes szűrőnapokra vagy tünetekre: a saját sorsunkért mi magunk felelünk az otthoni mérőeszközzel a kezünkben” – hangsúlyozta Dr. Gellér László.

Napi két perc mérés életeket menthet

Egy szív- és érrendszeri eseményt követő rehabilitáció emberi és anyagi terhei egyaránt rendkívül jelentősek, miközben a rendszeres vérnyomásmérés és a korai beavatkozás életeket menthet. Az ilyen katasztrófák az állam számára is többmilliós kezelési és rehabilitációs költséget jelentenek, ezzel szemben a napi néhány percet igénylő, szakszerű otthoni vérnyomásmonitorozás és az előírt terápia következetes betartása a leghatékonyabb és legköltségtakarékosabb megelőzési forma. Egy 140/90 Hgmm-es érték kockázati jelentése ráadásul nem azonos mindenkinél: más megítélés alá esik egy fiatal, sportos felnőtt, és más alá egy dohányzó, túlsúlyos páciens esetében. A szakmai cél ezért az, hogy minden magyar tisztában legyen saját, 10 éves szív- és érrendszeri kockázati szintjével.

2026 a számok éve lehet: három lépés a valódi szívtudatosság felé

A Magyar Kardiológusok Társasága idén februárban tényekkel szembesíti a lakosságot. A cél: elérni, hogy 2026 ne a betegségek, hanem a „számok ismeretének” éve legyen.  A szív egészsége nem szerencse, hanem tudatosság kérdése. A valódi egészségtudatosság 2026-ban azt jelenti, hogy a lakosság követi az MKT által sürgetett három alapvető lépést:

1. Szisztematikus mérés, nemcsak pánikmérés: a vérnyomást nyugalmi állapotban, 5 perc pihenés után, írásos vagy digitális naplót vezetve kell monitorozni.
2. Mindenki legyen tisztában a „számaival”: vérnyomás, vércukor, LDL-koleszterin és BMI.
3. Használják az okoseszközöket és validált applikációkat, de az adatokat mindig validált (felkaros) mérővel ellenőrizzék.