Erős szívdobogás: mikor normális és mikor jelez szívritmuszavart?

Közzétéve: 2026. 01. 18. 10:57 -

- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás

A szívritmusban jelentkező változások legtöbb formája ártalmatlan és kezelést sem igényel, azonban a kizsgálás bizonyos esetekben mégis fontos. Miért fontos ismerni a tünet okát, még ha maga a panasz már elmúlt? Mely helyzetek igényelnek azonnali orvosi beavatkozást? Mikor szükséges kezelés, és miből áll az? A legfontosabb válaszokat dr. Jenei Zsigmond Máté a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa fogalmazza meg.

Mikor ártalmatlan, és mikor kell odafigyelni?

A szívritmuszavar gyakran teljesen ártalmatlan, sokszor tünetmentes, és csak egy vizsgálat során derül rá fény. Máskor viszont érezhetjük, hogy a szívünk szabálytalanul ver: erősebb dobbanásokat, extra ütések vagy kimaradó ütemeket, esetleg szapora, rendezetlen szívműködést tapasztalunk. Ennek számos, ártalmatlan, hétköznapi oka is lehet, például:
- egy akut stresszhelyzet,
- túl sok koffein fogyasztása,
- bizonyos gyógyszerek, akár szívgyógyszerek mellékhatása,
- elektrolit vagy ásványi anyagok (magnézium, kálium, kalcium) egyensúlyának felborulása a szervezetben,
- nem ártatlan ok, de nem szervi eredetű az alkohol-, a cigaretta-, a drog használat.

Mikor jelez veszélyt a rendellenes szívritmus?

A szívritmuszavarok bizonyos típusai, például a kamrai tachycardia, nagyon gyors és szabálytalan szívverést okoznak. A tartós kamrai tachycardia különösen veszélyes lehet, mert a szívkamrák nem tudnak megfelelően megtelni, és így nem pumpálják elég hatékonyan a vért. Ennek következtében vérnyomásesés, akár szívelégtelenség is kialakulhat. A probléma fokozott kockázatát az adja, hogy a kamrai tachycardia kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), vagyis a szívleállás egyik formájává alakulhat. Ennek tünetei: ájulás, alig tapintható pulzus, alig mérhető vérnyomás, görcsroham. A kamraremegést vagy legalábbis az ilyen feltűnő tünetekkel járó állapotot rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal újraélesztést kell alkalmazni és mentőt kell hívni!

Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?

Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha kimaradó szívveréseket, gyengeséget, szédülést vagy ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult szívritmuszavar vagy más szívbetegség. Ez akkor is fontos, ha a tünetek már elmúltak. A leggyakoribb szívritmuszavarnak számító pitvarfibrilláció sokszor teljesen tünetmentes, mégis fennáll az embóliaveszély. Éppen ezért már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is érdemes kardiológushoz fordulni. Ezek legtöbbször az alábbiak: szabálytalan és/vagy gyors szívdobogásérzet, indokolatlan fáradtság, légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények, például szívmegállás, stroke elkerülése végett.

A diagnózis lépései és a kezelés lehetőségei

„Ha valaki tünetekkel vagy rizikófaktorokkal fordul orvoshoz, eldöntjük, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózishoz. Rizikófaktornak számít például a meglévő szív-érrendszeri betegség, a pajzsmirigy alul- és felülműködés, a cukorbetegség, az alvási apnoé, az elhízás, a dohányzás, a magas vérzsírszintek, az idősebb életkor, bizonyos veleszületett állapotok. Ilyenkor a nyugalmi EKG mellett fontos lehet a terheléses EKG, a 24 órás vagy 7 napos Holter EKG, a szívultrahang, különböző laborvizsgálatok és esetleg más speciális vizsgálatok" – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, a cél az, hogy meghatározzák annak okát. A célzott kezelés kiindulástól függően történhet például gyógyszerekkel, vaspótlással, a szervezet elektrolit-háztartásának szabályozásával, a háttérben álló betegség kezelésével, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzióval vagy katéteres ablációval. A kezelés célja, hogy megakadályozható legyen a vérrögök képződése (különösen pitvarfibrilláció esetén), hogy normál keretek közt maradjon a pulzus, hogy ha lehetséges, visszaálljon a normál szívritmus. Vagyis törekedni kell minden rizikófaktor mérséklésére vagy kiiktatására, ami szívbetegséget vagy stroke-ot okozhat.

Kövess minket!

kardiológia szívritmuszavar
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek

Gyógyulás

Psziché

Egészség

Horizont