Világszerte megduplázódott a magas vérnyomásos gyermekek száma
Közzétéve: 2026. 01. 14. 10:00 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 01. 14. 10:00 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) felhívja a figyelmet arra, hogy ez a riasztó tendencia Magyarországon is tapasztalható már.
A The Lancet Child & Adolescent Health folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint 2000 és 2020 között a gyermekkori hipertónia aránya világszerte csaknem megduplázódott (3,2 százalékról 6,2 százalékra nőtt). A prehipertónia a gyermekek további, több mint 8 százalékát érinti. A hazai adatok is hasonló eredményt mutatnak. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ vizsgálatai szerint a 3-18 éves korosztályban már körülbelül 4 százalékos az érintettség. Ez a szám csupán a szakellátásba került gyermekeket tükrözi, a még fel nem ismert esetek száma ennél magasabb lehet. „A magyarországi tendenciák pontosan megfelelnek a nemzetközieknek. Míg korábban a gyermekkori magas vérnyomásra elsősorban másodlagos betegségként tekintettünk, amelynek hátterében valamilyen vese- vagy szívfejlődési rendellenesség állt, mára a helyzet drámaian megváltozott” – hangsúlyozza dr. Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekkardiológiai osztályának vezetője. A legaggasztóbb változás 12–15 éves kor felett figyelhető meg.
Napjainkban a gyermekkori elhízás vált a probléma leggyakoribb kiváltó okává. „Magyarországon a gyermekek közel egyharmada túlsúlyos, ami tizenkilencszeresére növeli a hipertónia kialakulásának esélyét. Az életmódbeli tényezők – a mozgáshiány, a túlzott sóbevitel és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása – messze felülmúlják a genetikai hajlam jelentőségét” – hívja fel a figyelmet a gyermekkardiológus. A genetikai hajlam ugyan 20–30 százalékkal emeli a kockázatot, a szakértő szerint egyértelműen az életmódbeli tényezők dominálnak. A napi 2 órát meghaladó képernyőidő bizonyítottan magasabb testtömegindexszel jár, alvászavart okoz, és közvetve növeli a hipertónia és az anyagcserezavarok kockázatát. A gyermekkori magas vérnyomás különösen veszélyes, mert gyakran tünetmentes marad. Előfordulhat fáradékonyság, fejfájás, koncentrációs zavar vagy szédülés, de sok esetben semmi nem hívja fel rá a figyelmet. „A kezeletlen hipertónia már gyermekkorban is szívizom-megvastagodáshoz, vesekárosodáshoz vezethet, és jelentősen növeli a felnőttkori szívinfarktus és stroke kockázatát” – figyelmeztet Dr. Kovács Tamás.
Bár az iskolai szűrések során is mérnek vérnyomást, a szakmai iránymutatások szerint ez önmagában nem elegendő. A 2025-ben megjelent hazai hipertónia‑irányelv szerint a 3–18 éves gyermekeknél évente legalább egyszer javasolt a vérnyomás mérése, míg a kockázati csoportokba tartozóknál gyakoribb ellenőrzés ajánlott. „A vérnyomás otthon is mérhető, de fontos a helyes technika és a megfelelő mandzsettaméret. Gyermekeknél az értékelés életkor, nem és testmagasság alapján történik, ezért mindig érdemes szakemberrel egyeztetni.” - emelte ki a szakember. A Magyar Kardiológusok Társasága a következőket javasolja a családoknak:
„Az egészségügy nem tudja megoldani ezt a problémát a családok aktív részvétele nélkül” – hangsúlyozta a gyermekkardiológus. Komplex megközelítésre van szükség. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a gyermekkori magas vérnyomás kezelése nemcsak egészségügyi, hanem oktatási és társadalmi feladat is. Bár a meglévő irányelvek, közétkeztetési szabályozások és szűrőprogramok jó kiindulópontot jelentenek, elengedhetetlen egy összehangolt, országos gyermekegészségügyi program kialakítása, amely kiemelten foglalkozik az egészségtudatos életmódra neveléssel.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek