Vetélést és meddőséget is okozhat a rejtett véralvadási zavar
Közzétéve: 2026. 05. 19. 06:00 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 05. 19. 06:00 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás
Az öröklött trombózishajlamok – például a Leiden-mutáció – és egyes autoimmun betegségek növelhetik a trombózis kockázatát, amit a terhesség tovább fokozhat. A méhlepényben kialakuló vérrögök vetéléshez, koraszüléshez vagy meddőséghez is vezethetnek. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis- és Hematológiai Központ – Prima Medica hematológus főorvosa arról beszélt, hogyan segíthet a megfelelő kezelés a sikeres terhesség elérésében.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy autoimmun eredetű véralvadási zavar, amely növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. A betegség önállóan is fennállhat, de gyakran társul más autoimmun kórképekhez, például szisztémás lupuszhoz (SLE). Az APS-re trombózis, embólia és bőrelváltozások utalhatnak, de előfordulhat, hogy gyakori vetélés vagy koraszülés az első figyelmeztető jel.
„A vérben megjelenő antifoszfolipid antitestek az erek belső sejtrétegénél (endotél) megzavarják a véralvadási rendszer optimális működését, így a természetes véralvadásgátlók (antikoagulánsok) nem tudják megfelelően kifejteni szabályozó hatásukat, ezért trombózis alakulhat ki. A trombózis különböző szerveket érinthet: kialakulhat például a lábak vénáiban, de az artériákban is. Előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát vagy agyi érelzáródást is. Mivel az APS kétszer gyakoribb nőknél, ismétlődő (habituális) vetélés esetén mindenképpen vizsgálni kell, nem áll-e a háttérben ez a véralvadási zavar” – hangsúlyozza Szélessy doktornő.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) a terhesség bármely szakaszában veszélyeztetheti a magzat fejlődését: vetélést, koraszülést és terhességi toxémiát is okozhat. A probléma hátterében az áll, hogy a méhlepény vagy a méh ereiben kialakuló vérrögök akadályozzák az oxigén- és tápanyagellátást, így a magzat fejlődése leállhat.
Az APS nemcsak vetéléshez vezethet, hanem a beágyazódást és a méhlepény kialakulását is gátolhatja, ezért meddőség hátterében is állhat. Előfordulhat, hogy még lombikbébi-kezelés mellett sem sikerül egészséges terhességet elérni. A terhesség későbbi szakaszában kialakuló placenta-trombózis pedig magzati fejlődési elmaradást vagy koraszülést okozhat.
Trombofíliának nevezzük azon állapotokat, amelyek bizonyos genetikai adottságok miatt megnövelik a trombózis hajlamot, fokozódik a vérrögképződés kockázata, megnő a mélyvénás trombózis, és az életveszélyes tüdőembólia kockázata is. A trombofíliáknak több formájuk van. Van, hogy a véralvadás folyamatát lassító faktorok genetikai hibás kód miatt nem megfelelő működésűek, vagy mennyiségben kevesebbek, esetleg hiányoznak (például Leiden mutáció, alacsony protein S/C szint, alacsony antithrombin szint) és ezek közül is léteznek súlyos és kevésbé súlyos típusok. Ezek általában már fiatal korban trombózis okoznak, vagy szokatlan helyen keletkező trombózishoz vezetnek.
Mivel a vérrögök a placentát ellátó erekben is kialakulhatnak, a trombózis vetéléshez vezethet, akár a terhesség korai, szinte észrevétlen szakaszában is. A trombofília emellett növeli a koraszülés, a méhen belüli fejlődési elmaradás, valamint a súlyos terhességi szövődménynek számító HELLP-szindróma kockázatát is.
„Azoknak a nőknek, akik többször is éltek már át vetélést, esetleg meddőséggel küzdenek, a kivizsgálás egy pontján érdemes ellenőriztetniük a véralvadási funkciókat. Ehhez egy célzott laborvizsgálatra van szükség, amelyet az adott esetnek megfelelően rendelünk el" – hangsúlyozza Szélessy Zsuzsanna.
Egyszerű vérvétellel megállapítható, hogy valóban véralvadási zavar áll-e a meddőség, a vetélés vagy a koraszülés hátterében. Ha ez igazolódik, megfelelő kezeléssel és alvadásgátló terápia mellett biztonságosan vállalható terhesség, és jó eséllyel egészséges gyermek is születhet.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek