Kiöntik-e a vízzel a gyereket?

Pécsi modell. A magyar egészségügyben így hívják azt az együttműködést, amelyben az egyetemi kutatás, az oktatás és a betegellátás szorosan kapcsolódik egymáshoz. A Pécsi Diagnosztikai Központ 29 éve végez közvetlen állami (OEP, majd NEAK) finanszírozási szerződéssel közfinanszírozott tevékenységet a Dél-Dunántúli régióban a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve, egyetemi tudást piacosító, azaz spin-off partnereként. A Pécsi Diagnosztikai Központ története egy 14 évvel ezelőtti, Németh Béla alapítóval készített, archívumunkban szereplő beszélgetésből kiválóan megismerhető.

Július elején a 2024. központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénnyel egy olyan módosítást fogadtak el, amely szerint a CT- és MR-vizsgálatok esetén az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat. Ezért jövő év november 1-jével megszüntetik azon finanszírozási vagy közreműködői szerződéseket, amelyeket magánszolgáltatók kötöttek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel vagy állami tulajdonú egészségügyi intézménnyel. Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a témával.

Két szék között

A törvény eredményeként a Pécsi Diagnosztikai Központ kerül a legérdekesebb helyzetbe, ezért megkerestünk az intézményt irányító Dóczi Tamás professzort. Arra kértük, mesélje el, hogyan kerültek ebbe a különleges helyzetbe.

„A Pécsi Diagnosztikai Központ jogilag magánszolgáltató” – mesélte a professzor. – „Tulajdonosi körében nincsen magánszemély, két PTE-hez kötött alapítvány birtokolja, profitja nem magánszemélyeket gazdagít. Gazdasági társaság, de működése nonprofit jellegű, az esetleges osztalék a tulajdonos alapítványokhoz kerül. Közösségi tulajdonban van. Mégis, a törvény magánszolgáltatóként azonosít bennünket, hiszen nem felelünk meg az új jogszabályi kategóriáknak. Pedig a működési modellünk pontosan olyan, mint az alapítványi fenntartású egyetemeké” – emelte ki Dóczi professzor.

Törvényi háttér

A júliusi törvénymódosítás eredményeként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-át két bekezdés egészíti ki mostantól:

"(1b) A computer tomográf, valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások (a továbbiakban együtt: CT-MRI vizsgálat) egészségbiztosítás keretében történő végzésére az (1) bekezdésnek megfelelő

a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval,

b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal,

c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatóval,

d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval, valamint

e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés.

(1c) Az egészségbiztosítási ellátás keretében diagnosztikai célból kizárólag az (1b) bekezdésnek megfelelő egészségügyi szolgáltató által közvetlenül elvégzett CT-MRI vizsgálat végezhető, a finanszírozási szerződésben ezen eljárások tekintetében közreműködő igénybevétele – az (1b) bekezdés szerinti szolgáltatók által biztosított közreműködés kivételével – a tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében nem köthető ki."

Kutatás, fejlesztés és térítéses ellátás

Dóczi professzor szerint „fejlesztési szempontból a Pécsi Diagnosztikai Központ kutató-fejlesztő, innovatív tevékenysége régóta a közellátásban hasznosul. Kiváló példa erre a dél-magyarországi stroke ellátásban a mesterséges intelligencia eszközrendszerének sikeres alkalmazása. Ebben Központunk, amelyet szakmailag hosszú évek óta irányítok meghatározó szerepet játszott. A jövőben is erre törekszünk. Ráadásul részt veszünk a minőségi képalkotó diagnosztikai szolgáltatás fejlesztésében, nálunk működik az MTA/ELKH-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport, amelynek révén a Pécsi Diagnosztikai Központ rugalmasabb alkalmazási lehetőségei okán hét kutatót és MR-fizikust. finanszíroz, akiknek a munkája a közellátást is szolgálja. Szakemberhiányos területen tisztességesen adózó lehetőséget biztosít többletmunkát végző munkatársak számára és elsősorban nem a magánellátásban. Ez a tevékenység beépült a régió betegellátásába.”

A Pécsi Diagnosztikai Központ az államilag finanszírozott CT, MR diagnosztika mellett a baranyai régió teljes térítéses képalkotó ellátását egyetlen térítéses szolgáltatóként lefedi, annyira, hogy más profitorientált vállalkozás nem látott fantáziát a pécsi privát képalkotó ellátásban megjelenni. „A pécsi modell azért különleges” – meséli Dóczi professzor – „mert a Központ a térítéses ellátás nyereségét beforgatja az egységes működésbe, így teljesen azonos diagnosztikus minőséget biztosít az államilag finanszírozott és a térítéses betegeknek. Így történhet meg, hogy a régióban e tevékenységből nem távozik el nyereség a profitorientált egészségügyi szolgáltatóknak.”

A pad alá esni

A jogszabályalkotók azonban nem törődtek a speciális pécsi helyzettel, ennek eredményeként reális forgatókönyv, hogy 2024 novemberével megszűnik a Központ állami finanszírozása.

„Az elmúlt hetekben, a törvény elfogadása után minden érintettel tárgyaltunk, levelet írtunk a belügyminiszternek és leveleztünk az egészségügyért felelős államtitkársággal is. Nagyra értékelem azt a pozitív szándékot, amit a párbeszédben felfedezni vélek” – árnyalja a képet a Pécsi Diagnosztikai Központot irányító Dóczi Tamás – „de azért tartunk attól, hogy a 2024-ben alapításának 30. évfordulóját ünneplő Pécsi Diagnosztikai Központ által felépített „Pécsi modell” sérülni fog az új szabályozással. Annak ellenére, hogy nálunk pont fordítva történik minden, mint az országban megszokott: nálunk nemhogy nem áramlik ki állami forrás a profitorientált magánszolgáltatónak, hanem a térítéses ellátás haszna áramlik vissza a közfinanszírozásba.”

A Pécsi Diagnosztikai Központ ezzel a speciális működési modellel érte el azt a hatékonyságot és alkotta meg a kutatás-oktatás-betegellátás egyensúlyát, amely minden magyar oktató, kutató és betegellátó intézmény számára optimális modellként működhetne. 2024 novembere még messze van. Az is lehet, hogy a jogalkalmazók megfelelő megoldást találnak, vagy egyszerűen csak rájönnek arra: a Pécsi Diagnosztikai Központ elsősorban kutatási és transzlációs tevékenysége miatt az 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §. (1b) bekezdése e) alpontja szerinti „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató”…