SZABADSÁGON 2.

A jegyzetírónak legalább kétévente egyszer szükséges van hosszabb pihenésre-feltöltődésre. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2022 júliusában megérdemel egy egész hónapos szabadságot Szerkesztőbizottságunk Elnöke, dr. Szepesi András.

Ám olvasóink nem maradnak egészségügyi gondolatok nélkül… Csupán annyit tettünk, hogy végigolvastuk az egy évvel ezelőtt írt jegyzeteket, onnan idézünk néhány gondolatot, és természetesen hozzáférést adunk az eredeti cikkhez. Furcsa érzés megélni azt, hogy az egy évvel ezelőtti gondolatok még mennyire aktualitások ma is…

1. KÉTSZER FÉL JEGYZET

„Magyarország a hazám, itt van az otthonom, de Adyt parafrazeálva, az egészségügy az én Bakonyom”

ELSŐ RÉSZ

Van, amikor az idő átgördül a jegyzetírón. Felülírja szándékait. Ez történik most velem, ezt osztom meg Kedves Olvasóimmal.

Amint azt „mindenki tudja”, aki az egészségügyben tevékenykedik, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara gyűlést hirdetett a Hősök terére, 2021. július 31. napjára, szombatra. Nekem több választásom volt, egyik rosszabb, mint a másik. Nem írok szombaton jegyzetet, csak esetleg vasárnap. Ezzel cserben hagyom azt a nagy számú olvasómat, akik ezt a szombat reggeli kávéhoz társítják, immár másfél éve. Már volt olyan, hogy szabadságán valaki elnézte a naptárt, és pénteken délelőtt rémülten érdeklődött, nincs-e valami bajom.

A másik megoldás, hogy írok jegyzetet. A szokásos időintervallumban péntek estétől szombat hajnalig. De akkor nem tudok írni az eseményről. Legfeljebb azon az áron, hogy hagyom, hogy a „kisördög” arra biztassa a bennem megbúvó Kasszandrát, jósoljam meg, mi fog történni. (Más, szakmai összefüggésben néhányszor ez megtörtént, aki rendszeresen követi írásaimat, emlékezhet ezekre. Ez nem mindig örömteli dolog…) Ezt elvetettem, mert komolyabb dolog ez az esemény, tisztességesebb, ha megpróbálom a valóságot tükröztetni, csökkentve a hibázás, vagy túlzott elfogultság veszélyeit.

https://weborvos.hu/egeszsegpolitika/ketszer-fel-jegyzet-268716

2. KÉTSZER FÉL JEGYZET – 2. RÉSZ

„Közeleg a pillanat, amikor a nemzet képviseletében a kormány újabb áldozatot fog kérni az egészségügytől, a benne dolgozóktól” – dr. Szepesi András jegyzete.

MÁSODIK RÉSZ

Rendben lezajlott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nagygyűlése a Hősök terén. Megkönnyebbülve írom a jegyzet második részét. Aggodalmaim többsége szertefoszlott. Nem lett pártrendezvény, nem tett senki kísérletet az einstandolására. Egyetlen árva vidéki ellenzéki polgármester bukkant fel (többet a kormányzati média sem mutatott), néhány tucat boldogtalan oltásellenes tüntető próbált hatást gyakorolni, őket a TEK egyenruhásai szelíden a tér szélén tartották. Néhány artikulálatlan kiáltáson kívül semmi zavaró esemény nem volt, ilyenből egy vidéki focimeccsen a „libalegelőn” is többet lehet hallani.

Csak késő este láttam a Facebookon, hogy néhány ellenzéki politikus, a MESZK minden pártnak levélben megküldött udvarias, de határozott kérése ellenére csak odatolakodott, hogy a tömeg szélén fotóztassa magát. Nem hiszem, hogy a nagygyűlés résztvevőinek többsége ezt örömmel vette. Intelligens politikus nem akarhat rosszat a potenciális választóinak. Márpedig a MESZK nagygyűlésnek a leggonoszabb troll se tudott volna annyit ártani mint az a néhány politikai figura, aki odament. És hiába ígértek bármit. Ma erre nincs lehetőségük. Arra sincs garancia, hogy jövőre nyernek. A szakdolgozókon pedig most kell segíteni. Aki ezt nem érti, az holnap ne akarjon országot vezetni…

https://weborvos.hu/egeszsegpolitika/ketszer-fel-jegyzet-2-resz-268720

3. Historia est magistra vitae? Nekünk Mohács kell?

Ma minden feltétel adott… és mégse” – dr. Szepesi András jegyzete.

Két idézet, két kérdőjel.

A két idézet keletkezése között 2000 év telt el. Az első önmagában bölcsesség, Cicero írta a De Oratore című könyvében (De Oratore II 36.: Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis, qua voce alia nisi oratoris immortalitati commendatur?), és komolyan gondolta, hogy az élet, a jelen embere tanul a történelemből.

A másikat Ady Endre írta 1908-ban. A nemzetet ostorozó vers, kegyetlen, radikális, szókimondó, nyilvánvalóan a költő véleményét, érzelmeit közvetíti, miközben hol vagyunk még az első, a „nagy háború” kitörésétől, vagy a mai járvány rettenetes előzményétől a „spanyolnáthától”.

Ugyan, miért bolyongok a történelem és az irodalom üzenetei, példái között, amikor süt a nap, meleg van, szeretteimmel együtt megkaptuk mindkét oltást? Szabadon mozoghatok, nem kell maszkot viselni, mehetek boltba, koncertre étterembe.

Talán éppen azért, mert a történelem azt tanítja nekem, hogy a nyugalom mindig viszonylag rövid, és mindig készülni kell arra, hogy változás jöhet, ami nem kedvező, fenyegető és lehet romboló is. „Békeidőkben” ez a nyugalom az egyes ember számára akár hosszú is lehet, de történelmi léptékben mindig rövid.

https://weborvos.hu/egeszsegpolitika/historia-est-magistra-vitae-nekunk-mohacs-kell-268835

4. ÉLETÖRÖM

Törtem a fejem, hogyan fejezzem ki minél tömörebben napjaink életérzését. A kép előterében napsütés, örvendező dolgozó vagy imádkozó emberek, játszó gyermekek, tiszta színek, és valahol a szélén viharfelhők, villámok, esetleg leskelődő ördög, Belzebub vagy rosszakaratú emberek.

Az idei nyárra csak annyi panaszunk lehet, hogy az országos tisztifőorvos hatodszor hirdeti ki a hőségriadót, péntekről szombatra virradó éjféltől. Talán még látható a Perseidák meteorraj csillaghullása, a természet még harsogóan zöld, legalábbis nálunk, a Kárpát-medence mélyén.

Hálát adhatunk őseinknek (vagy a minket tovább nem engedő hatalmaknak?) hogy ilyen vízben gazdag vidéken kapaszkodtak meg. A világ jelentős része már szomjazik, vagy nem jut megfelelő minőségű vízhez. A Föld nevű csodabolygó kilátásai egyelőre nem túl jók, és ezt úgy tűnik az „emberiség” magatartása egyelőre többnyire rontja. De mi se alhatunk teljesen jól, mert aggódva olvasom, hogy egyik legnagyobb természeti kincsünk, a Balaton vízminősége veszélyben, mert az „ember” okozta közvetlen és közvetett terhelés (mindkettő foszfor, de az egyikkel nem dicsekednék nyilvánosan) nagy és növekszik. Csatornázás, víztisztítás, nagyszámú (ingyenes!) WC sokat javíthatna, akár meg is állíthatná a folyamatot, de hol van a közvetlen érdekeltség, a rövid távú profit az ilyen tevékenységekben?

Minket egyelőre csak a hőségriadó széle kapott el, de Szicíliában már 48,8 C fokot mértek, ami abszolút rekord Európában és alig elviselhető. Okozója egy anticiklon, amelyet, milyen különös, Lucifernek neveztek el…

https://weborvos.hu/egeszsegpolitika/eletorom-268957

5. TREUGA DEI

Szent István nap krónikája dr. Szepesi András jegyzetében.

Szent István ünnepén miért is jut eszembe ez a mára szinte elfelejtett kifejezés? Pedig a középkorban, I. István király idején még élő, mindennapi fogalom volt. Isten békéje. Isteni fegyvernyugvás. Amikor a harcoló felek leengedték a kardot, hátraléptek, mert valami más dolguk volt. Szent ünnep, az életet jelentő aratás, spirituális vezető elveszítése vagy valami egyéb.

Harc közben

Most sajnos két okunk is van, hogy erre gondoljunk. Az egyik a COVID-járvány, ami nálunk éppen „majdnem” szünetel, de a lassan napi 100 közelébe kúszó fertőzött esetszám azért már kezdi félreverni a vészharangot. Nem akarom ezt most túldimenzionálni (egyes szakértők már teszik), de láthatóan az ország vezetői és népének nagy része még „nem gondol a gonddal”. Ahogy azt Szarvas József friss Kossuth-díjas színművész a Sándor Palota ünnepségén szokatlan keménységgel és áthallásokkal az „arcunkba idézte”, nagy átéléssel adva elő Vörösmarty Mihály versét, A vén cigányt.

https://weborvos.hu/egeszsegpolitika/treuga-dei-269056

Címlapkép: Lucas van Valckenborch: Nyári tájkép. 1585. Olaj vásznon. 116x198 cm. Kunsthistorisches Museum, Bécs.