A közösségi médiában megosztott tanácsok és ajánlások értéke ellentmondásos, de van jó példa is, az elérés pedig jelentős lehet.
Az amerikai University of Delaware kutatói fiatalok viszonyulását vizsgálták az infulenszerek átlal megosztott egészségügyi információkhoz.
A vizsgálat keretében a fiatatalokat a következők alapján térképezték fel:
Az eredmények szerint a résztvevők közül sokan tekintik az influenszereket potenciális forrásnak az egészségügyi információkhoz, különösen olyan szegmensekben, ahol a hivatalos vagy szakmai egészségügyi tájékoztatás kevésbé közvetlenül elérhető. Ilyen téma lehet például a menstruációs ciklus követésével, a bőrápolással, a táplálékkiegészítők használatával vagy a mentális egészség megőrzésével kapcsolatos tanácsok, melyeket orvosi weboldalakon ritkábban találnak meg, ellenben az influenszerektől olyan tippeket hallanak/látnak a követők, amiket tényleg be tudnak építeni napi rutinukba. Az infulenszerek másik előnye, hogy egy-egy téma személyessége hitelesebbnek tűnik tapasztalataik alapján, például a pánikbetegség vagy depresszió felismerése, kezelése.
A fiatalok számára az influenszerek érzelmileg vonzóbb forrást jelenthetnek az egészséggel kapcsolatos tanácsokhoz. Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor az orvosi nyelvezet túl bonyolult, a szakmai források pedig távolinak tűnnek. A népszerűség ugyanakkor nem egyenlő a szakmai hitelességgel. A kutatás több olyan gátló tényezőt is azonosított, amelyek mérsékelhetik az influencer-alapú egészségügyi információk hatékonyságát vagy megbízhatóságát. Ezek közé tartozik a szponzoráció. A vizsgálat résztvevői attól tartottak, hogy az influenszerek egészségügyi ajánlásai mögött pénzügyi motivációk állhatnak. Többen kételkedtek továbbá abban is, hogy az influenszerek rendelkeznek-e kellő szakértelemmel vagy valós tapasztalattal az általuk megjelenített témában. A kutatásban résztvevő fiatalok azt is érezték, hogy mások (barátok, ismerősök, családtagok) elvárják tőlük, hogy kritikusan viszonyuljanak az influenszerektől származó tartalmakhoz.
Ez a kettős viszonyulás jól tükrözi a tanulmány fő üzenetét: az influenszereken keresztül történő egészségügyi információkeresés ténylegesen jelen van a fiatalok körében, de ez a gyakorlat nem problémamentes és nem automatikus. A tanulmány rámutat arra, hogy az influenszerek befolyása nem pusztán a „követem vagy nem követem” dilemmára korlátozódik, hanem komplex folyamat, amelyben szerepet kap a forrás megbízhatósága, a saját kompetencia, valamint a társadalmi kontextus, azaz mit gondolnak rólunk mások. A kutatás gyakorlati szemponból felhívja arra a figyelmet, hogy az egészségügyi szakembereknek és influenszereknek érdemes lehet együttműködni, ezzel biztosítva a szakmai hitelességet és átláthatóságot, valamint erősíteni a fiatal célcsoport kritikai gondolkodását az online tartalmakkal kapcsolatban.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készült kutatásából az derült ki, hogy a magyarok közel 90 százaléka teljesen megbízik abban az influenszerben, akit egészségügyi témákban követ. A megkérdezettek 27 százaléka követ egészség vagy betegség témában valamilyen tartalomgyártót, a platformok közül pedig a Facebook, a YouTube és a TikTok a legnépszerűbb. November 2-ig lehetett jelentkezni az idén is meghirdetett Egészségértés Díjra, mely először díjaz majd hiteles információkat közvetítő influenszereket. „Az egészségértés kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a társadalom tudatosabban viszonyuljon a saját egészségéhez. Minél szélesebb körben elérhetőek és érthetőek az egészségügyi információk, annál hatékonyabban tudunk tenni a megelőzésért és a kezelések sikerességéért. Az Egészségértés Díjra évek óta fantasztikus pályázatok érkeznek, ilyen volt például a Mélylevegő Projekt, a hazai szinten egyedülálló Semmelweis Help alkalmazás, valamint a Magyar Rákkutatás és Molekuláris Patológia Alapítvány átfogó, online ismeretterjesztő programja, amelynek része a Rákkutatók Podcast, a Rákkutatók Vlog és a RÁKelTÉRÍTŐ Podcast” – foglalta össze a díj jelentősségét Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.
A magyarországi kutatás rámutatott arra is, hogy legtöbben, 57 százalék egyébként mozgással, sporttal, 54 százalék táplálkozással, 46 százalék orvosi kutatásokkal, és közel ugyanannyian mentális egészséggel kapcsolatos tartalmakat követnek. Tízből heten tudatosnak tekinthetőek, mivel az alapján követnek valakit, hogy az illetőnek van-e szakmai tapasztalata az érintett területen. A második legnépszerűbb indok a megfelelő végzettség, míg a harmadik helyre az került, hogy a tartalomgyártó saját tapasztalatból beszél-e. A követett influenszerekben egyébként a döntő többség, 87 százalék teljesen megbízik.
Ha szívesen olvasnál a tudatos online jelenlétről, ezt a cikket ajánljuk.