Inzulinrezisztencia: ezek a jelek utalhatnak szénhidrát-anyagcsere zavarra | Weborvos

Az inzulinrezisztencia (IR) nem önálló betegség, hanem egy anyagcsere-állapot, amely hosszabb távon 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Bár a diagnózis laborvizsgálattal történik, több, hétköznapinak tűnő tünet is felhívhatja rá a figyelmet.

Milyen tünetek jelezhetik az inzulinrezisztenciát?

Az IR hátterében leggyakrabban életmódbeli tényezők állnak – ilyen a túl gyorsan felszívódó szénhidrátbevitel, az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása, a gyakori nassolás, a mozgáshiány és a tartós stressz.

Az állapotot sejtető jelek lehetnek:

• fokozott cukor- és szénhidrátéhség
• étkezés utáni álmosság
• rövid időn belül visszatérő éhség
• ingerlékenység, fejfájás
• délutáni fáradtság
• izzadás, remegés, szédülés

A hasi típusú elhízás különösen fontos rizikófaktor. Férfiaknál 102 cm, nőknél 89 cm feletti derékbőség fokozott kockázatot jelezhet. Ugyanakkor normál testsúly mellett is kialakulhat inzulinrezisztencia, különösen belső (viszcerális) zsírfelhalmozódás esetén.

Mi történik a szervezetben?

Az inzulin feladata, hogy segítse a glükóz bejutását a sejtekbe. Emellett raktározó hormon: feltölti a máj és az izmok glikogénraktárait, a felesleges energiát pedig zsírként tárolja. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek csökkent érzékenységet mutatnak az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy több inzulint termel. A tartósan magas inzulinszint hosszú távon kimerüléshez és cukoranyagcsere-zavarhoz vezethet.

Hogyan zajlik az inzulinrezisztencia kivizsgálása?

Az IR diagnosztikájában kulcsszerepe van a vércukor- és inzulinszint mérésének, gyakran terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) során.

A diagnosztikus eljárás a következő elemekből áll:

• éhgyomri vérvétel,
• ezt követően cukoroldat elfogyasztása után 60 és 120 perccel ismételt mintavétel

Az egyik legismertebb mérőszám a HOMA-index (Homeostasis Model Assessment), amely az éhgyomri glükóz- és inzulinértékből számított mutató. A módszert eredetileg Matthews és munkatársai írták le, és azóta széles körben alkalmazzák az inzulinrezisztencia becslésére. A normál éhgyomri értékek nem zárják ki a terhelés során jelentkező eltéréseket, ezért a görbék értékelése minden esetben szakorvos feladata. Az aktuális nemzetközi irányelvek a szénhidrát-anyagcsere zavarok korai felismerésének jelentőségét hangsúlyozzák, különösen magas kockázatú csoportba tartozó pácienseknél.

Mit lehet tenni, ha bebizonyosodik az inzulinrezisztencia gyanúja?

Az inzulinrezisztencia első vonalbeli kezelése az életmódváltás:

• kiegyensúlyozott, rostban gazdag étrend
• rendszeres fizikai aktivitás
• testsúlyoptimalizálás
• stresszcsökkentés

Korai felismerés esetén az állapot jelentősen javítható, és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása megelőzhető vagy késleltethető.

Források:

• Diabetologia – Matthews DR, Hosker JP, Rudenski AS, Naylor BA, Treacher DF, Turner RC: Homeostasis model assessment: insulin resistance and β-cell function from fasting plasma glucose and insulin concentrations in man.
• Diabetes Care – American Diabetes Association Professional Practice Committee: Diagnosis and Classification of Diabetes: Standards of Care in Diabetes—2024.