A magyarok legnagyobb arányban a munkahelyi stresszt teszik felelőssé káros egészségügyi szokásaik miatt.
A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy melyek a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk, és ha nem, mi akadályoz bennünket. A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni.
A megkérdezettek 32 százaléka naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük egy napon belül többször is. Hetente legalább egyszer 24 százalékuk iszik alkohololt, szomorú adat, hogy minden huszadik magyar egy napot sem hagy ki. Hetente egyszer a kutatásban részt vevők egyötöde túleszi magát. A nem vényköteles gyógyszerek közül például a fájdalomcsillaptót vagy az orrsprayt a megkérdezettek 8 százaléka használja naponta akár többször is. A sportolók közül a magyarok 7 százaléka túledzi magát legalább heti egyszer. Minden tizedik magyar túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol. Minden ötvenedik megkérdezett minden nap könnyű drogot fogyaszt, és minden századik naponta valamilyen kemény drogot.
A reprezentatív felmérés szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket. Az európai átlaggal megegyezik Magyarországon a felnőttek alkoholfogyasztása, 5 százalékuk minden nap fogyaszt alkoholt. Bár a heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya Magyarországon (24%) elmarad az európai átlagtól (34%) és alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (46%), Írországban (45%) vagy Hollandiában és Spanyolországban (42%), ennek ellenére a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatot jelent hazánkban is. Figyelemfelkeltőek a magyar alkoholfogyasztók motivációi: többségük stresszoldásra használja, 25 százalékuk pedig hangulatjavító hatást (a boldogságot) várja az alkoholtól.
Míg Európa-szerte közel minden második válaszadó (49%) nyitott arra, hogy változtasson, addig Magyarországon ez az arány csak 41%. A különböző függőségek hátterében közös tényezőként azonosítható a stressz. A magyarok közel fele szerint a munkahelyi feszültség enyhítése lenne a kulcs ahhoz, hogy egészségesebben éljenek, és ezzel Magyarország vezeti a vizsgált országok rangsorát. A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a munkahelyi stressz az egészségtelen szokások egyik legfőbb fenntartója. Ez egy súlyos társadalmi probléma, amely hosszú távon növeli a krónikus betegségek előfordulását, rontja az életkilátásokat és akadályozza a testi-lelki jóllétet. A magánéleti stresszt okolja a magyar válaszadók 37 százaléka. Ugyanakkor a káros szokásainkhoz ragaszkodunk, hiszen a változtatási igény az átlagnál alacsonyabb. Barátoktól, családtagoktól vár támogatást az egészségtelen szokások elhagyásáért minden negyedik magyar és ugyanennyien (24%) lennének nyitottak szakértői segítségre is.
Ha érdekelnek a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezői, ezt a cikket ajánljuk.