MI segíthet a poszt-COVID szindróma felismerésében

Hazai kutatók véralapú biomarkerek és mesterséges intelligencián alapuló képalkotó elemzések segítségével vizsgálták a poszt-COVID szindróma jellemzőit. Az eredmények hozzájárulhatnak a tartós tünetegyüttes korábbi felismeréséhez és pontosabb diagnózisához.

A kutatás célja és a poszt-COVID jelentősége

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével megvalósult kutatás célja olyan diagnosztikai és terápiás biomarkerek azonosítása volt, amelyek segíthetnek a poszt-COVID szindróma kialakulási mechanizmusainak jobb megértésében, valamint a személyre szabott kezelési és utánkövetési stratégiák kidolgozásában. A SARS-CoV-2 fertőzésen átesett betegek jelentős részénél alakulhat ki poszt-COVID szindróma: egyes becslések szerint akár az érintettek 70–80 százaléka is tapasztalhat tartós tüneteket, még enyhe lefolyású fertőzés után is. A tünetegyüttes hátterében álló folyamatok azonban még nem teljesen tisztázottak, és a korai diagnózist segítő biomarkerek hiánya komoly kihívást jelent.

A kutatás során több mint 750 beteg klinikai adatait és biológiai mintáit elemezték korszerű biotechnológiai módszerekkel. A vizsgálatok kiterjedtek a fertőzést megelőző egészségi állapotra, az akut COVID-19 lefolyására, az oltottsági státuszra, valamint a poszt-COVID szindróma tüneteire, amelyek között neuropszichiátriai, légzőszervi, keringési és szisztémás panaszok is szerepeltek. Az adatgyűjtést pszichológiai kérdőíves felmérés is kiegészítette.

Biomarkerek és mesterséges intelligencia a diagnosztikában

A vérminták elemzése során összesen 1741 különböző fehérjét azonosítottak, amelyek közül több ígéretes biomarkernek bizonyult a poszt-COVID szindróma elkülönítésében és a betegség lefolyásának jellemzésében. A projekt másik fontos eleme a radiomikai elemzés volt: több száz, COVID-19 előtti, akut fertőzéses és poszt-COVID állapotú beteg mellkasröntgen-felvételeit elemezték gépi tanulási módszerekkel. Az alkalmazott algoritmusokkal a különböző betegcsoportok közel 70 százalékos pontossággal voltak elkülöníthetők. A kutatók szerint az eredmények hosszabb távon hozzájárulhatnak a poszt-COVID szindróma korábbi felismeréséhez, a diagnózis pontosításához és a személyre szabott ellátás kialakításához. A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapjának támogatásával valósult meg.