Országos kutatás mérte fel a hospice-ellátás társadalmi megítélését | Weborvos

Hiába tartja a magyarok többsége rendkívül hasznosnak a hospice-palliatív ellátást, a fejekben súlyos tévhitek is élnek róla: minden második ember úgy gondolja, fizetni kell érte, miközben a szolgáltatás valójában ingyenes.

A Svájci Együttműködési Alap finanszírozza a fejlesztést

A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával készült felmérést a Debreceni Hospice Alapítvány készítette. A szervezet kuratóriumi elnöke úgy véli: a kutatás a legjobbkor érkezett, hiszen iránytűt ad a jelenlegi, Svájci Együttműködési Alapból támogatott hazai hospice-palliatív rendszer fejlesztéséhez.

"Ez egy báziskutatás arra vonatkozólag, hogy jelenleg Magyarországon mennyire ismerik a hospice-palliatív ellátást, és az érintettek mennyire elégedettek a rendszerrel. Az egészségügyi ellátás és a civil társadalmi innovációs programok együtt segíthetik a szemléletformálást, amelyről sokan azt gondolják, hogy csettintésre megváltoztat folyamatokat, de valójában évek munkája kell hozzá. A kutatás eredményei alapján az egyik legszembetűnőbb kihívás az, hogy a lakosság, az egészségügyi dolgozók és a háziorvosok körében a hospice-palliatív szemlélet és ellátás hiteles tájékoztatás réven jelen legyen" – összegezte Porkoláb Gyöngyi.

A Debreceni Egyetem energiát fektet a palliatív ellátás fejlesztésébe

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be a hazai hospice-ellátásban: Klinikai Központjában immár kilenc éve működik a Hospice-Palliatív és Terápiás Osztály, amely az országos átlagnál magasabb ágykihasználtsággal dolgozik.

Az intézmény stabil szakmai háttere és a Debreceni Hospice Alapítvánnyal kialakított, hosszú távú együttműködése biztos alapot adott annak a rendezvénynek is, ahol a hospice-ellátás társadalmi megítélését vizsgáló kutatás eredményeit ismertették.

Az eseményen elhangzott: egy társadalom fejlettségét az mutatja meg igazán, miként viszonyul a legkiszolgáltatottabbakhoz. A felszólalók kiemelték, hogy az egyetem nemcsak oktatási és kutatási feladatokat lát el, hanem fontos társadalmi felelősséget is vállal ezen a területen.

Súlyos tévhitek övezik a hospice-ellátást

A reprezentatív felmérés eredményeit Schauermann Péter ismertette, kiemelve: jelentős hiányosságok vannak a lakossági tájékoztatásban. A válaszadók fele tévesen úgy véli, hogy a hospice-ellátás fizetős, miközben az valójában társadalombiztosítás által finanszírozott, térítésmentes szolgáltatás.

Bár a lakosság negyede korábban nem is hallott róla, a részletes tájékoztatást követően tízből nyolcan jelezték, hogy szükség esetén igénybe vennék. "Ez az ellátási típus a mindennapjainkban is kulcsfontosságú, és látjuk, hogy fejlesztendő terület. Nagyon örülök, hogy ezt a kutatást az alapítvány és az egyetemünk együtt végezhette el. Fontos feladatunk, hogy segítsünk abban: az ezzel való együttélés akkor is elfogadott legyen a társadalomban, amikor épp nem vagyunk érintettek" – emelte ki Bács Zoltán intézetigazgató.  

Az elmúlásról való nyílt párbeszéd is társadalmi felelősség

Kossa György, az intézmény kancellárja szerint az elmúlással való szembenézés sokáig tabutéma volt, de az egyetem elkötelezett a terület fejlesztése mellett, legyen szó oktatásról vagy a gyakorlati ellátás támogatásáról.

"Ebben a munkában az egyetemi alapítvány kuratóriumának is fontos felelőssége van. Az új működési modell lényege éppen az, hogy az egyetem stabil, hosszú távú keretek között tudja erősíteni társadalmi küldetését. Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy az erkölcsi tartás és az emberi szolidaritás legalább olyan fontos iránytű, mint bármilyen gazdasági számítás" – fogalmazott Kossa György.

Országos fejlesztési program és szakmai összefogás erősíti a hospice-ellátást

A Belügyminisztérium képviseletében Novák Péter József ismertette a 3,9 milliárd forintos, a Svájci Együttműködési Alap támogatásával megvalósuló országos hospice-palliatív fejlesztési program fő elemeit. Kiemelte: a friss társadalmi attitűdkutatás fontos támpontot ad a projekt megvalósításához, miközben a hospice-ellátásban a szakemberek magas szintű felkészültsége alapvető jelentőségű.

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen a hazai hospice-mozgalom szakértői a jövő kihívásait és irányait tekintették át, hangsúlyozva: a Debreceni Egyetemhez hasonló központok kulcsszerepet játszanak az országos palliatív ellátórendszer további fejlesztésében.