Mit tesz a gyulladás az aggyal? – új eredmények a COVID–19 idegrendszeri hatásairól

A COVID–19 fertőzés idegrendszeri hatásai egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek – a kutatások szerint az agyban zajló gyulladásos folyamatok tartós változásokat is elindíthatnak.

A COVID–19 járvány kezdetben elsősorban légúti betegségként került a figyelem középpontjába, ugyanakkor hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a fertőzés nemcsak a tüdőt, hanem más szervrendszereket – köztük a szív- és érrendszert, valamint az idegrendszert – is érintheti. A nemzetközi kutatások egyre egységesebben abba az irányba mutatnak, hogy a gyulladásos folyamatok kulcsszerepet játszanak ezekben a változásokban.

A COVID 19 az agy immunsejtjeire is hatással lehet

Ezt az elképzelést erősítik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0) eredményei is. A program záró sajtóeseményén bemutatott kutatások szerint a COVID–19 fertőzés az agy immunsejtjeinek működését is befolyásolhatja. A vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a mikrogliasejtek működése zavart szenvedhet, ami együtt járhat a szinapszisok számának csökkenésével és a mielinhüvely károsodásával.

A mikrogliasejtek az agy „őrszemeiként” működnek: folyamatosan figyelik a környezetet, és gyulladásos válaszokat indítanak el, ha veszélyt érzékelnek. Ez a folyamat rövid távon védelmi szerepet tölt be, tartós vagy nem megfelelően szabályozott aktiváció esetén azonban hozzájárulhat az idegsejtek közötti kapcsolatok károsodásához is. A kutatások szerint a neuroinflammáció hatása nagymértékben függ annak időtartamától és intenzitásától is.

Az agyi gyulladás eddig ismeretlen jelentősége és utóhatásai

A neuroinflammáció nemcsak fertőzések során jelenik meg, hanem számos idegrendszeri állapot – köztük neurodegeneratív betegségek – kialakulásában is közös mechanizmusként van jelen. A COVID–19 kapcsán megfigyelt folyamatok ezért túlmutatnak az akut fertőzésen, és szélesebb összefüggésbe helyezik az agyi gyulladás jelentőségét.

A kutatók szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy ezek a változások mennyire tartósak, és milyen mértékben járulnak hozzá a fertőzést követően jelentkező kognitív és pszichés tünetekhez. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy az idegrendszer reakciói nem minden esetben állnak le a fertőzés lezajlásával.

A jövő szempontjából ez azt is jelenti, hogy a fertőzések hatásait nemcsak rövid távon érdemes vizsgálni. Az agy gyulladásos folyamatai ugyanis olyan láncreakciókat indíthatnak el, amelyek hosszabb távon is befolyásolják az idegrendszeri működést – és ezzel új kérdéseket vetnek fel a megelőzés és a kezelés lehetőségeivel kapcsolatban.

Források:

• PMC – Neuroinflammation: The Devil is in the Details
• Nature Reviews Neurology – Neuroinflammation – a common thread in neurological disorders