• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Egy kérdésem lenne.. MIT TEGYEK???

Elkeseredettnek és reménytelennek érzem a helyzetemet jelen pillanatban. Önsorsrontások sorozata az életem és képtelen vagyok megszakítani a folyamatot, ...

... abbahagyni bizonyos viselkedésmódokat. Tavaly november egy hónapot töltöttem a SOTE Pszichoterápiás Osztályán (ott érzelmileg labilis személyiségzavar és evészavar diagnózist kaptam) de előtte is már több és különböző egyéni pszichoterápiába jártam. Tündérhegyen és a Vadaskertben is megfordultam. Most 27 éves vagyok, de nem nyugtat meg, hogy talán 35 éves koromra javul a helyzet.. Legutóbb 2 hete estem szét, aminek következtében elvesztettem a friss állásomat. Egyelőre számomra tisztázatlan okból elkezdtem egyre rosszabbul érezni magam, holott minden szuperül alakult: tetszett az új munkám, sokat dícsértek, sportoltam, jól éreztem magam a bőrömben, tele voltam energiával és tervekkel a jövőre nézve. Aztán fölborult az étkezésem (falásrohamok). És egyik napról a másikra mély depresszió-szerű állapotba kerültem. Úgy éreztem se
mminek nincs értelme, nem csak a saját életemnek, de másokénak se. Olyan állapotba kerültem, hogy lehetetlennek éreztem, hogy bemenjek dolgozni. Menekülhetnékem támadt minden és mindeki elől, egy fontos személyhez. Nem vettem föl a telefont, megszakítottam mindenkivel a kapcsolatot. Azóta itthon vegetálok, sok értelmes tevékenységre nem tudom rávenni magam. És ez a helyzet nem új számomra, rengetegszer átéltem már. Ez életem körforgása. Mindent tönkreteszek, szétesem, meghízom. Majd nagy nehezen fölépítek újra mindent, lefogyok, új emberi kapcsolatokat, új célokat találok, rengeteg sikerélmény ér. És megint megzuhanok. Néha hetekre, hónapokra jól vagyok, "csak" az evészavar és az állandó szorongás nehezíti meg az életemet (így sikerült lediplomáznom, de képtelen vagyok egy munkahelyet is megtartani 1 hónapnál tovább..) majd jön a mélyrepülés és a tolerálhatatlan viselkedésformák. Belefáradtam. Minek kezdjek újra mindent, minek csináljak bármit is, ha utána mindent elveszítek ráadásul csak magam miatt?! Mit tegyek?


VÁLASZ

Problémája kezelésére mindenképpen egyéni terápiát javasolok. A pszichoanalitikusan orientált terápia és/vagy a dialektikus viselkedésterápia alkalmazása mellett, szükség esetén gyógyszeres segítség is lehetséges. Kérjen személyes konzultációt.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink