• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Egy kérdésem lenne.. MIT TEGYEK???

Elkeseredettnek és reménytelennek érzem a helyzetemet jelen pillanatban. Önsorsrontások sorozata az életem és képtelen vagyok megszakítani a folyamatot, ...

... abbahagyni bizonyos viselkedésmódokat. Tavaly november egy hónapot töltöttem a SOTE Pszichoterápiás Osztályán (ott érzelmileg labilis személyiségzavar és evészavar diagnózist kaptam) de előtte is már több és különböző egyéni pszichoterápiába jártam. Tündérhegyen és a Vadaskertben is megfordultam. Most 27 éves vagyok, de nem nyugtat meg, hogy talán 35 éves koromra javul a helyzet.. Legutóbb 2 hete estem szét, aminek következtében elvesztettem a friss állásomat. Egyelőre számomra tisztázatlan okból elkezdtem egyre rosszabbul érezni magam, holott minden szuperül alakult: tetszett az új munkám, sokat dícsértek, sportoltam, jól éreztem magam a bőrömben, tele voltam energiával és tervekkel a jövőre nézve. Aztán fölborult az étkezésem (falásrohamok). És egyik napról a másikra mély depresszió-szerű állapotba kerültem. Úgy éreztem se
mminek nincs értelme, nem csak a saját életemnek, de másokénak se. Olyan állapotba kerültem, hogy lehetetlennek éreztem, hogy bemenjek dolgozni. Menekülhetnékem támadt minden és mindeki elől, egy fontos személyhez. Nem vettem föl a telefont, megszakítottam mindenkivel a kapcsolatot. Azóta itthon vegetálok, sok értelmes tevékenységre nem tudom rávenni magam. És ez a helyzet nem új számomra, rengetegszer átéltem már. Ez életem körforgása. Mindent tönkreteszek, szétesem, meghízom. Majd nagy nehezen fölépítek újra mindent, lefogyok, új emberi kapcsolatokat, új célokat találok, rengeteg sikerélmény ér. És megint megzuhanok. Néha hetekre, hónapokra jól vagyok, "csak" az evészavar és az állandó szorongás nehezíti meg az életemet (így sikerült lediplomáznom, de képtelen vagyok egy munkahelyet is megtartani 1 hónapnál tovább..) majd jön a mélyrepülés és a tolerálhatatlan viselkedésformák. Belefáradtam. Minek kezdjek újra mindent, minek csináljak bármit is, ha utána mindent elveszítek ráadásul csak magam miatt?! Mit tegyek?


VÁLASZ

Problémája kezelésére mindenképpen egyéni terápiát javasolok. A pszichoanalitikusan orientált terápia és/vagy a dialektikus viselkedésterápia alkalmazása mellett, szükség esetén gyógyszeres segítség is lehetséges. Kérjen személyes konzultációt.
További kérdések-válaszok és cikkek a témában az alábbi kulcsszóra kattintva olvashatók

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink