Segíteni szeretnék, csak bár tudnám,mit tehetnék? Nagymamám 70 éves, az elmúlt 10-15 évben egyre durvább kitalációi vannak. Sosem töltötte idejét tétlenül és azt sem mondhatom, hogy sok időt töltött eddig a tv előtt. Ő egy nagyon tündéri, szorgos nagymama, a mai napig rengeteget dolgozik, de bár ne lenne ez a képzelgése! Vannak jó pillanatai , de sajnos néha kitalál dolgokat. Bizonyos embereket kiszúr magának, ráfog olyasmiket, amiről sajnos mindenki tudja, nem úgy van. Az igazságot sosem hajlandó beismerni. Nagyapámra rettenetesen féltékeny. Szüleim szerint régóta így van ez, pedig 100%, hogy alaptalan. Papám végtelen türelemmel viseli mamám hülyeségeit, sosem volt egy nőcsábászm nágis fiatal nőkkel köti össze, ha lát egy csinos hölgyet az utcán és netán köszön is nekik a faluban, az tuti, hogy van valami köze hozzá. Gondolom tetszik érteni, mire gondolok, valószínűleg nem egyedi eset a nagymamám!Sajnos orvosi segítséget nem igazán hajlandó elfogadni,ezért is gondoltam, Önökhöz fordulok.Gyógyszert fiatalabb korában szedett, de már azt sem hajlandó, pedig tudom, korábban magas vérnyomása miatt kezelték. Nagyon nehéz elviselni furcsa dolgait. Attól tartunk, papám sem bírja ezt örökké, nem fiatalok, az ő idegei sincsenek drótkötélből. Gyakran előfordul, hogy mamám beleköt a család valamely tagjába, alaptalanul, ingerült, kipécézett embereit egyszerűen nem hajlandó beengedni a házba, agresszív és sok-*sok butaságot kitalál másokra, ami miatt már elég sok kellemetlenségünk volt. Nehéz azt megmagyarázni egy idegennek, hogy higyje
el, ő nem rosszindulatú,sokkal inkább nevezhetnénk betegnek, én azt gondolom. Remélem sikerült érzékeltetnem, mi is a problémánk valójában! Nem vagyunk könnyű helyzetben, mivel- mint említettem- nem hajlandó orvoshoz fordulni és már sokszor úgy érezzük, mintha terroruzálná a családot.