rosszullét, fáradékonyság

... Ezért is furcsállom, hogy egyik napról szinte a másikra "kijött" ez a gondom. Mi lehet az okozója? Másik kérdésem pedig, hogy elég hamar elfáradok és rám tör az álmosság, akkor is ha kipihentem magam. Visszatérve a buszos incidenshez, akkor tudom átvészelni a hosszabb utakat, ha elalszom. Mi lehet velem a gond? Köszönöm mielőbbi válaszát!


VÁLASZ


Kedves levélíró!

Sajnos az Ön által leírt probléma egyre több embernél jelentkezik. Nagyon nehéz világban élünk és szinte mindenki állandó stressz állapotában létezik. A normális pszichés működés ilyenkor a túlélés érdekében ezeket a mindennapi feszültségeket megpróbálja elnyomni (akár alvással is), de ez nem megy a végtelenségig. A túlfeszítettség előbb utóbb a felszínre tör és ráadásul teljesen váratlanul és olyan helyzetekben amiket eddig gond nélkül el tudtunk viselni. Felszínre törnek a félelmek, aggódások egy érthetetlen szorongás formájában.És sajnos az elme képes erre emlékezni és újra és újra ilyen módon működik.
A megoldás az lenne, ha képesek lennénk kontrollálni az elménket és nem az elménk kontrollálna minket. De ennek elsajátításához bizony hosszú tanulási folyamatra van szükség.
A legrosszabb amit ilyen helyzetben tehetünk, ha " betegség" tüneteként értékeljük mindezt és persze magunkban keressük a hibát.
A legtöbb, amit ilyenkor - mintegy tűzoltásszerűen- tehetünk az a felbolydult elménk lecsillapítása, nyugodtabb állapotba hozása. Ez lehetővé teszi, hogy ne ismétlődjenek a rosszullétek, mert a gyakori rosszullétek sajnos rögzülnek és képesek öntörvényűen, szinte maguktól ismétlődni.
Ne próbálja elkerülni azokat a helyzeteket (Önnél,pl.tömegközlekedés), melyek során a tünetek jelentkezhetnek.
Többféle módja van ennek az átmeneti " válságkezelésnek", el lehet fogadni, hogy átmenetileg orvos által felírt enyhe szorongáscsökkentőket, antidepresszansokat szedünk, de nagyon fontos, hogy átrendezzük az életmódunkat, pl. több alvás, kikapcsolódás, a természetben végzett mozgás ( séta, kocogás, torna, kerékpározás, úszás), el lehet menni egy jógatanfolyamra, sokat beszélgetni a hozzánk közelállókkal. Kézbe kellene venni, hogy mi tudjuk uralni a rosszulléteket és ne fordítva.
Használja az internetet, rengeteg hasznos információt talál és sajnos butaságokat is. Válassza azt, ami közel áll Önhöz. És minél hamarabb kezdjen hozzá, nehogy rögzüljenek a rosszullétek, mert akkor " pánikbeteg" minősítést kap majd és rátérhet egy " betegség" útra, aminek ki tudja, hol van a vége.
Sajnos mindezeket nem tanítják az iskolában és nem vagyunk " kiképezve" az ilyen helyzetek kezelésére.
Semmiképpen se tartsa magát betegnek, egyszerűen túlterhelt és az elméje ilyen módon adja le a vészjelzéseit.

Talán itt lehetne elkezdeni...

Megértéssel: dr. Lajtavári László