Miközben figyelmünk elkalandozik, agyunk fontos munkát végez | Weborvos

Az emberi figyelem gyakran ingadozik: előfordul, hogy szándékosan, vagy épp önkéntelenül elkalandozunk. Mi történik ilyenkor agyunkban? 

Hagyományosan az elkalandozó figyelem („mind-wandering”, elmerengés) negatív kontextusban szerepel: amíg nem a feladatra koncentrálunk, romlik a teljesítmény, nő a hibák aránya. Azonban az ELTE  Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói francia, spanyol és norvég szakemberekkel együttműködve arra a következtetésre jutottak, hogy ebben a látszólag „figyelmetlen” állapotban is zajlanak tanulási folyamatok, sőt bizonyos esetekben pont ez az állapot segítheti az információk beépülését.

A kutatás alapja és eredményei

A vizsgálat két részből állt: az egyik egy online feladat volt, a másik pedig kontrollált környezetben történt EEG-méréssel nyomon követett agyi aktivitás mérés. Az online vizsgálatnál mintegy 135 résztvevő reagált különféle ingerekre egy egyszerű reakcióidős feladatban, mely alatt időnként megkérdezték tőlük, hogy figyelnek-e aktívan vagy hogy elkalandozott-e a figyelmük. Érdekes eredmény, hogy azok, akik időnként „elkalandoztak”, jobban elsajátították az ingerek mögött meghúzódó mintázatot. Az agyi aktivitás mérése során megfigyelhető volt, hogy az elmerengésnek van pozitív oldala: egyes agyi területek lassú hullámmintázatokat produkáltak, melyek a mélyalvási állapotokhoz is hasonlítanak, ugyanakkor a résztvevők jobban tudták rögzíteni a háttérben rejlő mintázatokat. Az eredmények alapján a kutatók megállapították, hogy a figyelem „elkalandozása” nem feltétlenül a tanulás ellensége, hanem része lehet annak, mert az agy időnként "offline módban" dolgozza fel a korábbi ingereket, emlékeket.

Az elkalandozás hátrányai és előnyei

Az elkalandozó figyelem ronthatja a teljesítményt feladatokra koncentrálás esetén, ilyen például a szövegértés, a munkamemória, vagy a célirányos figyelem. Az összpontosítás megoszlása növelheti a hibák észlelésének esélyét. Ha túl gyakran fordul elő az elkalandozás, zavarhatja a napi munkát és tanulást is. Az előnyök közé tartozik, hogy az elmerengés alatt bizonyos agyi régiók mélyalváshoz hasonló állapotba kerülhetnek, miközben más területek aktívak maradnak, és dolgozzák fel a korábbi élményeket és információkat. Az elkalandozás hozzájárulhat a tudattalan mintázatok feldolgozásához és ahhoz, hogy azok a hosszabb távú memóriába kerüljenek. Különösen spontán, akaratlan figyelemvesztés esetén észlelhető ez a kedvező kapcsolat.

Mi vonatkozik mindebből a hétköznapokra?

Időnként engedjük meg magunknak az elkalandozást, bízva abban, hogy pont akkor dolgozik az agyunk a háttérben. Ne kényeszerítsük magunkat szigorúan a folyamatos fókuszálásra, ha az éppen elvégzendő feladat nem igényel állandó koncentrációt. A jól beiktatott pihenők segíthetnek abban, hogy az agy feldolgozza és elrendezze az új információkat. Kerüljük, hogy egyszerre több dologra figyeljünk, hiszen a folyamatos megosztott figyelem inkább árt, mint használ. Ha elkalandoznak a gondolataink, próbáljuk tudatosan visszaterelni őket, de ne hibaként, hanem természetes jelzésként kezeljük, hogy az agyunk pihenni vagy újrarendezni próbál.

Ha érdekel, hogyan tükrözi a személyiségünket az otthonunk, ezt a cikket ajánljuk.