Évekig tünetmentes lehet a 2-es típusú cukorbetegség – egyre több a fiatal érintett
Közzétéve: 2026. 03. 09. 07:00 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 03. 09. 07:00 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás
A 2-es típusú cukorbetegség gyakran évekig tünetmentesen alakul ki, miközben már károsíthatja az ereket, a vesét vagy a szemet. Magyarországon nemcsak a diagnosztizált esetek száma nő, hanem egyre fiatalabb korosztályokat is érint a betegség. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 2025-ös jelentése szerint az összes hazai haláleset 2,4 százalékát a cukorbetegség okozza. Az Affidea Magyarország szakértője szerint a rendszeres, célzott szűrés kulcsfontosságú a korai felismerésben és a súlyos szövődmények megelőzésében.
A KSH adatai szerint Magyarországon már több mint 1,1 millió felnőtt és mintegy 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel, többségük 2-es típusú diabéteszes. A betegség hátterében az inzulin működési zavara áll: ha a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak rá megfelelően, a vércukorszint megemelkedik, ami hosszú távon károsíthatja a szervezetet. A cukorbetegségnek két fő típusa ismert. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun eredetű, és élethosszig tartó inzulinpótlást igényel. A 2-es típusú forma általában felnőttkorban alakul ki, és az inzulinrezisztencia áll a kialakulásának hátterében, ami tartósan magas vércukorszinthez vezethet.
A 2-es típusú cukorbetegség sokáig szinte észrevétlenül zajlik. „Gyakran évek telnek el az első anyagcsere-eltérések és a diagnózis között. Amikor a klasszikus tünetek – fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fáradékonyság, homályos látás, lassabb sebgyógyulás – megjelennek, sok esetben már tartósan 10 mmol/l feletti éhgyomri vércukorértékeket mérünk (a normál kb. 3,9–5,5 mmol/l), és nem ritka, hogy szövődmények is fennállnak. A betegséget gyakran már a szem, a vese, az idegrendszer vagy a szív-érrendszer érintettségével együtt ismerik fel. Ezért kulcsfontosságú a rendszeres, célzott szűrés, különösen azoknál, akiknél túlsúly, mozgásszegény életmód vagy családi érintettség áll fenn” – hangsúlyozza Dr. Szűcs Mónika, az Affidea Magyarország belgyógyász-diabetológus szakorvosa.
Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nőtt a cukorbetegek száma. A KSH adatai szerint a felnőtt lakosság körében az előfordulás több mint kétszeresére emelkedett az elmúlt két évtizedben. Bár a gyakoribb szűrések is hozzájárulnak a több diagnózishoz, a szakemberek szerint a 2-es típusú diabétesz ma már nem kizárólag az idősebb korosztály betegsége: a legnagyobb növekedés a 40–60 év közöttiek körében figyelhető meg, és egyre több fiatal felnőttnél is kimutatják. A tendencia összefügg az életmódbeli változásokkal, például a mozgásszegény életmóddal, a magasabb kalóriabevitellel és az elhízás növekvő arányával. Az OECD 2025-ös jelentése szerint ezek az életmódbeli kockázati tényezők a magyarországi halálozások mintegy 35 százalékához járulnak hozzá, miközben a cukorbetegség önmagában az összes haláleset 2,4 százalékáért felelős.
A cukorbetegség egyszerű laborvizsgálatokkal – vércukor- és HbA1c-meghatározással – már a tünetek megjelenése előtt is felismerhető. A HbA1c érték az elmúlt 2–3 hónap átlagos vércukorszintjéről ad képet, ezért nemcsak a diagnózis felállításában, hanem a kezelés követésében is fontos szerepe van. Az időben felismert diabétesz ma már jól kezelhető. Az alapot az életmódváltás – megfelelő étrend, rendszeres mozgás és testsúlykontroll – jelenti, amelyet korszerű gyógyszeres terápiák egészíthetnek ki. A rendszeres szűrés és a tudatos egészségmegőrzés segíthet abban, hogy a betegség még a súlyos szövődmények kialakulása előtt felismerhető legyen.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek

Mesterséges intelligencia segítheti az alvásdiagnosztikát
Psziché • 3 perc
Ezért lehetünk fáradtak elegendő alvás ellenére is
Psziché • 3 perc
Lázadás gyerekkorban – felejtsük el, hogy rosszaság
Psziché • 3 perc
Motivációhiány a mindennapokban – nem lustaság
Psziché • 2 perc
Törzskiválasztás és vakcinahatékonyság: lépést tartunk-e az influenza mutációival?
Horizont • 2 perc
A kannabisz kognitív hatásai új megvilágításban: magyar kutatás árnyalja a képet
Horizont • 3 perc
Adminisztráció helyett gyógyítás: AI-t a magyar rendelőkbe
Horizont • 2 perc
E-páciens a rendelőben – káros vagy hasznos a betegek online információszerzése?
Horizont • 2 perc