Egyre nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent a túlsúly Magyarországon

Közzétéve: 2026. 03. 06. 12:00 -

- Fotók: Dreamstime • 4 perc olvasás

Magyarország olyan ponthoz érkezett, ahol a túlsúly és az elhízás tömeges jelenléte már közvetlenül befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek jövőbeni terhét. a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) arra figyelmeztet, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a következő évtizedben érdemben nőhet a szívinfarktus és a stroke előfordulása.

Az elhízás mint kardiovaszkuláris kockázati tényező

Az elhízás ma már nem csupán életmódbeli vagy esztétikai kérdés, hanem az egyik legjelentősebb, módosítható kardiovaszkuláris kockázati tényező. Nemzetközi adatok szerint a felnőtt magyar lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján az elhízás világszerte megháromszorozódott 1975 óta, és ma már a megelőzhető halálozás egyik vezető oka. Az Organisation for Economic Co-operation and Development elemzései szerint Magyarország Európában is a magas kockázatú országok közé tartozik az elhízás gyakorisága alapján. A legfrissebb globális kutatások különösen aggasztó gyermekkori trendeket mutatnak. Az NCD Risk Factor Collaboration (NCD-RisC) és a The Lancet adatbázisa szerint az elhízott iskoláskorú gyermekek száma világszerte négyszeresére nőtt 1990 óta. A World Obesity Atlas 2025 előrejelzése szerint 2035-re a gyermekek és serdülők több mint fele túlsúlyos vagy elhízott lehet, ha nem történik érdemi beavatkozás. Az elhízás globális gazdasági hatása eközben elérheti a világ GDP-jének 3 százalékát.

Egyre több magyar gyermek érintett a túlsúly problémájában

A hazai adatok szintén kedvezőtlen képet mutatnak. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgáló, 2021/2022-es HBSC kutatás szerint Magyarországon a fiatalok jelentős része érintett: nagyjából minden negyedik–ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és ez a probléma a fiúk körében gyakoribb. „Az elhízás ma már a kardiológia egyik legfontosabb kihívása. Nem pusztán testsúlytöbbletről beszélünk: az elhízás komplex anyagcsere-állapot, amely csendben, évek alatt károsítja az ereket, emeli a vérnyomást, és jelentősen növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát” – hangsúlyozza Prof. Dr. Gellér László, az MKT elnöke. Nagyszabású epidemiológiai vizsgálatok szerint a testtömegindex növekedésével nő a kardiovaszkuláris események kockázata. A WHO értékelése alapján az elhízás a magas vérnyomás egyik legfontosabb módosítható rizikófaktora. A kutatások arra is rámutatnak, hogy nemcsak a testsúly, hanem a szervek közötti úgynevezett viscerális zsír mennyisége is meghatározó. Ez a zsírszövet gyulladásos folyamatokat indíthat el, amelyek károsítják az ereket és gyorsíthatják az érelmeszesedést.

Az elhízás nemcsak életmódbeli kérdés

A legfrissebb endokrinológiai megközelítés szerint az elhízás hátterében összetett hormonális és idegrendszeri folyamatok állnak. „A szakértők hangsúlyozzák: a szervezet biológiailag is törekszik a magasabb testsúly fenntartására, ezért a puszta kalóriacsökkentés sok esetben nem hoz tartós eredményt. Fogyás során gyakran fokozódik az éhségérzet, miközben a nyugalmi energiafelhasználás csökken, ami megnehezíti a súly megtartását. Az inzulinrezisztencia, az étvágy-szabályozó hormonok változásai és az anyagcsere-alkalmazkodás egymást erősítő folyamatként működhetnek. Mindez megerősíti, hogy az elhízás komplex, krónikus állapot, amely tartós eredmény esetén személyre szabott, több tényezőt célzó beavatkozást igényel"- hívja fel a figyelmet az elnök. Hazai szűrési adatok is alátámasztják a kockázatot. A mintegy 5000 fő bevonásával végzett Budapest-vizsgálat (2024/2025) szerint az elhízott (BMI > 30) felnőttek 75 százalékánál látens magas vérnyomás mutatható ki, és 40 százalékuknál már mérhető az érfalmerevség fokozódása. A szakértők szerint már mérsékelt testsúlycsökkentés is számottevő egészségügyi előnyökkel járhat.

A megelőzés kulcsa a korai életmódbeli változás

A bizonyítékokon alapuló klinikai adatok szerint 5–10 százalékos fogyás esetén: csökken a vérnyomás, javul az inzulinérzékenység, kedvező irányba változik a vérzsírprofil, mérséklődik a kardiovaszkuláris kockázat. Külön figyelmeztető jel a gyermekkori elhízási tendencia erősödése. „Ha a kedvezőtlen életmódbeli minták már gyermekkorban rögzülnek, a szív- és érrendszeri kockázat is korábban kialakul. Ezért a megelőzésben a családnak, az oktatási környezetnek és az egészségügynek egyszerre van szerepe” – figyelmeztet Dr. Gellér László.

Az elhízás megelőzése közös társadalmi feladat

A nemzetközi szakmai ajánlások szerint az elhízás megelőzésének és kezelésének leghatékonyabb módja az átfogó életmódváltás. Ide tartozik a rendszeres testmozgás növelése, az energiadús és többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, a túlzott só- és cukorbevitel mérséklése, valamint a testsúly rendszeres ellenőrzése. A MKT ugyanakkor hangsúlyozza: az elhízás kezelése nem csupán egyéni felelősség. A kockázatot környezeti, életmódbeli és társadalmi tényezők együttesen alakítják, ezért a hatékony megelőzés összehangolt népegészségügyi intézkedéseket is igényel. „Az elhízás megelőzhető és kezelhető állapot, de időben kell lépni” – emeli ki Gellér László. „A legnagyobb sikert akkor érhetjük el, ha a kockázati tényezőket még a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése előtt sikerül csökkenteni.”

Források: