Kevés magyar sportol egészségmegőrzés céljából | Weborvos

Alacsony a magyar lakosság egészségtudatossága, a népesség nagy többsége nem használja a sportot egészségmegőrzési eszközként – derül ki a CIB Bank megbízásából készült friss reprezentatív felmérésből. Az eredmények ugyanakkor különbséget mutatnak a lakosság demográfiai megoszlása alapján.

Alacsony szintű egészségtudatosság

A felmérés eredményei szerint a magyar felnőtt lakosság 65%-a nem végez rendszeres testmozgást egészségmegőrzési céllal. Ez az adat arra utal, hogy a hazai populációnak csupán kisebb része tekinti a sporttevékenységet a testi és a mentális egészség fenntartásának eszközeként.

A sport és az egészség kapcsolatát vizsgáló kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen szerepet szán a magyar lakosság a testmozgásnak a fizikai és szellemi állapot fenntartásában. Az adatok alapján ezen a téren jelentős elmaradás tapasztalható.

A válaszadók mindössze 20%-a jelezte, hogy legalább heti rendszerességgel végez testmozgást egészsége megőrzése érdekében. Ez az arány arra utal, hogy a fizikai aktivitás a társadalom jelentős részében még nem épült be a prevenciós szemléletbe.

Jelentős életkor szerinti különbségek

Az összesített adatok mögött jelentős demográfiai eltérések húzódnak meg. Az életkor szerinti bontás különösen markáns különbségeket mutat: míg a 60 év felettiek 85%-a nem sportol egészségmegőrzési céllal, addig a 18–39 évesek körében ez az arány 51%.

Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztályban már erősebben jelen van a prevenciós szemlélet, ugyanakkor az életkor előrehaladtával a rendszeres mozgás szerepe jelentősen visszaszorul.

Az iskolai végzettség szintén meghatározó tényező. Az alapfokú végzettségűek körében 73% a nem sportolók aránya, míg a felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 52%. Ez arra utal, hogy az egészségtudatos magatartás szoros összefüggést mutat az információhoz való hozzáféréssel és az egészségügyi ismeretekkel.

Ingyenes mozgásformák dominálnak

A sportolási szokások vizsgálata alapján a szabadtéri, ingyenesen végezhető mozgásformák a legnépszerűbbek: a rendszeresen sportolók 28%-a fut vagy használ szabadtéri fitneszeszközöket.

Ezt követi az otthoni, online videók alapján végzett mozgás (19%), míg az edzőtermi sportolás 13%-os aránnyal a harmadik helyen áll.

Életkori bontásban jelentős eltérések figyelhetők meg: a fiatalok körében az edzőtermi sportolás aránya magasabb (19%), míg a 60 év felettiek körében az „egyéb módon” végzett, jellemzően alacsony intenzitású mozgásformák dominálnak (41%).

Anyagi és edukációs tényezők szerepe

„Az adatokból az alacsony egészségtudatosságon túl két világos következtetést lehet kiolvasni: az egészségvédelmi motivációjú sportolás a magyar felnőttek számára részben edukációs, részben pedig anyagi kérdés. Akik több információhoz jutnak – egyebek között az egészség és a mozgás összefüggéseiről vagy akár a saját egészségi állapotukról -, illetve akiknek a pénzügyi lehetőségeik ebben is nagyobb mozgásteret teremtenek, azok láthatóan többet sportolnak – hangsúlyozza Vasas Norbert, a CIB Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetője.