A TB finanszírozott szűrővizsgálatok általában korhoz kötöttek, pedig a rák sok esetben nem aszerint válogat. Prof. Dr. Dank Magolnával beszélgettünk a témáról.
Egyre több fiatal kerül olyan diagnózissal orvoshoz, amelyről korábban az a hír járta, hogy kizárólag az idősebbeket érinti. A rák sem köthető életkorhoz, sokkal inkább tekinthető korunk egyik generációkon átívelő kihívásának. A fiatalok tudatosabbak, tájékozottabbak és nyitottabbak testük jelzéseire, emellett azonban arra is szükség lenne, hogy az egészségügyi rendszer is nyitott legyen feléjük – ne küldje el őket azzal, hogy „maga még túl fiatal”. A megelőzés ma már nem kor, hanem döntés kérdése. Több kérdés is felmerül a témában, melyekre prof. dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója segítségével kerestünk válaszokat:
- Vajon az egészségügyi rendszer ma készen áll arra, hogy komolyan vegye a fiatalokat, ha egészségtudatosan lépnek fel?
- Mit tehet egy fiatal, aki szeretne felelősen gondoskodni az egészségéről, de életkora miatt még nem kap meghívót a szűrésre?
- Hová fordulhat, ha úgy érzi, valami nincs rendben
Prof. dr. Dank Magdona Fotó: Kiss Marietta Panka
Az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött: korábban felismerjük a daganatokat, pontosabbak a diagnosztikai eszközök, és a kezelések célzottabbak lettek – mondja a professzor asszony. Mégis, egyre több harmincas és negyvenes éveiben járó ember szembesül rákdiagnózissal. Ennek hátterében gyakran nem egyetlen ok áll, hanem életmódbeli és környezeti hatások együttese: stressz, alváshiány, mozgáshiány, elhízás, hormonális zavarok, anyagcsere betegségek. De van egy nagy különbség a korábbi generációkhoz képest: a mai fiatal hozzáfér az információhoz, és ezért képes felelősen reagálni.
A korhatár nem fal – csak irányelv
A népegészségügyi szűrések átlagos rizikójú emberekre vonatkoznak – magyarázza Dank Magdolna – a korhatár nem tiltás, hanem támpont. Egy 35 éves nő, akinek édesanyja és nagymamája egyarán fiatalon mellrákban szenvedett, vagy egy 40 éves férfi, akinek apja és nagybátyja is vastagbélrákos volt, már nem átlagos rizikójú. Ők egyéni rizikóval birnak, és egyéni szűrésekre van szükségük.
A családi kórtörténet iránytű lehet
Sokan nem is gondolnak bele, milyen jelentőséggel bír a családi kórtörténet. Ha a rokonságban több rákos eset fordult elő – főleg fiatal korban, elsőfokú rokonoknál – az jelzésértékű. Ilyenkor érdemes lehet genetikai tanácsadást kérni – mondja Dank Magdolna. A szakemberek segítenek felmérni, van-e örökletes hajlam, illetve milyen szűrés indokolt. A mutáció hordozása nem félelemforrás, hanem döntési alap. Aki ismeri a kockázatát, nem kiszolgáltatott, hanem tudatos – hangsúlyozza a szakértő.
Az első szűrési pont a figyelem önmagunkra
A test jelez, de hallgatni is tudni kell rá. A tartós fáradtság, a mellben kialakult csomó, a festékes bőrelváltozás, a nem múló köhögés – mind olyan tünet, amit nem szabad félvállról venni. Aki időben megy orvoshoz, nem pánikol, hanem felelősséget vállal, időt nyer, életet menthet – mondja Dank Magdolna.
Hova fordulhat a fiatal, ha vizsgálatot szeretne?
A mai magyar egészségügyben az útvonal első állomása az alapellátás – a háziorvosok a „kapuőrök” – tájékoztat a szakember. A háziorvos rizikófelmérést biztosíthat. Egy rövid beszélgetés és néhány laborvizsgálat után pontos képet adhat arról, milyen szűrésre van szüksége páciensének. Gyanú vagy kockázati tényező fennállása esetén a következő lehetőségek jöhetnek szóba:
- Emlőultrahang: 30 éves kor felett, családi előzmény esetén már indokolt.
- Méhnyakrákszűrés: bármely életkorban elérhető nőgyógyásznál.
- Urológiai vizsgálat: fiatal férfiaknál a herék-önvizsgálata is fontos lehet. Hamarosan a háziorvosok kompetenciája lesz a PSA alapú szűrés elrendelése.
- Bőrgyógyászat: évente javasolt anyajegyszűrés kortól függetlenül.
- Kolonoszkópia: több vastagbélrákos rokon esetén akár 40 éves kortól.
A fiatalok között sokan tudatosak az önvizsgálatban, ha gyanús tünetet észlelnek, indokolt kivizsgálásuk. Fotó: Dreamstime
Az orvos és a fiatal: partnerség, nem hierarchia
Sokan tapasztalják, hogy fiatalon nem veszik őket komolyan, ha kivizsgálást kérnek. Pedig az orvos és a beteg közös célja ugyanaz: a korai felismerés és kezelés. Az orvostársadalomnak is tanulnia kell, hogyan kommunikáljon a fiatal betegekkel – egy új generáció tagjaival, akik tájékozottak, kérdeznek és tenni akarnak. A fiataloknak (is) ki kell állniuk önmagukért: ha valami nem stimmel, nem szabad hagyni, hogy a „majd elmúlik” mondattal kezeljék problémájukat.
A jövő a személyre szabott prevenció
A következő években a daganatmegelőzés a technológia és az egyéni adatok találkozására épül majd – mondja a professzor asszony. A genetikai tesztek, az okoseszközök, az egészségügyi appok és a mesterséges intelligencia széles körű terjedése együttesen lehetővé teszi, hogy mindenki saját rizikóprofil alapján kapjon javaslatot szűrésre. De amíg mindez a társadalom széles körében megvalósul, marad a lehetőség: észrevenni, kérdezni, elmenni, utánajárni.
Az egészségtudatos ember nem a betegségtől fél, hanem az egészségét őrzi. Nem a menekül diagnózistól, csak nem tűri a bizonytalanságot. A rák nem válogat kor szerint – de a korai felismerés lehetősége sem korhoz kötött. Aki ma figyel magára, annak holnap is nagyobb eséllyel lesz ideje – élni.
Ha érdekel, hogy kiknek ajánlott a BRCA teszt és mi a jelentősége az onkológiában, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!