Kórházak: nem a zárolásra

Járjon el a kormánynál, hogy a gyógyító szakellátás kasszájában év elején zárolt 13,5 milliárd forintot mégis megkapják az intézmények – ezt kéri a Magyar Kórházszövetség Székely Tamás egészségügyi minisztertől, akivel egyebek mellett erről is tárgyaltak a szervezet képviselői a múlt hét végén. Ez az intézkedés némileg javítana a súlyos forráshiányon – mutatott rá Varga Ferenc, a szövetség elnöke. A kórházszövetség szerint Székely Tamás mozgástere igen szűk, ezért azt tervezik, hogy Bajnai Gordonhoz fordulnak segítségért – tudta meg a Világgazdaság az elnöktől.

Elkerülhetetlen az intézményrendszer szerkezetének a valóságos szükségletekhez történő igazítása – tette hozzá. Ennek eszköze a hamarosan kihirdetendő gyógyítási minimumfeltétel-rendelet lesz. Ebben azt határozták meg, hogy az egyes gyógyítási beavatkozásokhoz milyen tárgyi és személyi feltételek kellenek.

Kórháztípusonként három szintet különítenek el, s ott kell ellátni a beteget, ahol azt az állapota indokolja. Így lehetővé válik, hogy a felsőbb szinten lévő kórház osztályán szóvá tegyék, ha csupán a takarékoskodás miatt utalták be hozzájuk a pácienseket.

A lap értesülése szerint a minimumfeltételekről szóló rendeletet ősszel hirdeti ki az egészségügyi miniszter. Az egyes kórházi osztályok munkájához szükséges személyi elvárásokból nem kíván engedni Székely Tamás, ám a hiányos eszközpark pótlásához türelmi időt kapnak az intézmények. A beruházásokhoz egyébként adottak az uniós források, gond a felhasználásukhoz szükséges tulajdonosi önrésszel lehet. Ám a kórházukhoz ragaszkodó önkormányzatoknál forráspótlásként szóba jöhet az önkormányzati kötvénykibocsátás.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának tanára megfontolandónak tartja, hogy e célra külön alapot létesítsen a kormány. Szerinte azonban nem kerülhető el egy azonnali, 20-30 milliárd forintos tőkeinjekció a kórházi szférába, mert veszélybe kerül az alapvető betegellátás minősége.

A múlt évi járó- és fekvőbeteg-szakellátási kassza 757,2 milliárd forint volt, ezt az Egészségbiztosítási Alap év végén keletkezett szufficitjéből 24,1 milliárddal megtoldotta a kormány. Az idei előirányzat viszont csupán 727,6 milliárd és ebből 13,5 milliárdot zárolt is – ennek az összegnek a felszabadítását kéri a szövetség.

A szolgáltatók nem tehetők felelőssé a járulékbevételek csökkenéséért, a kiadások terén pedig a működési költségek mintegy tíz százalékkal csökkennek az idén. Nem tehető felelőssé az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sem, hiszen jelentős takarékossági intézkedéseket vezetett be a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásában, s augusztustól szigorodtak a táppénzkifizetés szabályai is. Éppen ezért a kormány nem hagyhatja magukra a kórházakat – szögezte le Sinkó Eszter.