Életúnt

... hiszen egyiküket verték otthon, a másik túlsúlyos volt, stb. Általában vezérszemélyiségek voltak ,így nem mert nekik senki ellent mondani. Aki barátkozott velem, azt is bántották. Nekem annyi volt a bűnöm, hogy túl zárkózott és bátortalan voltam és ezt rögtön ki is szúrták. A magamfajtákon könnyű levezetni a feszültséget, ami őket éri. Hosszú éveken át szabályosan megaláztak, volt hogy az egész iskola előtt.
Ennek köszönhetően egy önbizalomhiányos, önállótlan, sérült személyiségű ember lettem, akinek semmi sem sikerül. Nincs munkám, nincs párkapcsolatom. A szüleim tartanak el, mert én nem tudom magam. Olyan szinten utálok már élni, hogy többször is megfordult a fejemben az öngyilkosság. Sőt, már több variációm is van annak módjára. Bevallom, hogy örültem annak, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy rákos vagyok és csalódottan vettem tudomásul, hogy mégsem.
Engem is megdöbbent, hogy hogyan lehetnek valakinek ilyen gondolatai, de már egyre kevésbé tudok harcolni ellenük. Kihez tudnék fordulni segítségért mielőtt meggondolatlanságot követek el?


VÁLASZ


Kedves levélíró!

Nagyon szomorú, amit ír, de nagyon is megértem ezt a nehéz életutat. De mindig van valami szűk ösvény, amit most még nem látunk, de képes arra, hogy kivezessen minket ebből a megrekedt állapotból.
Olyan tanácsot, ami egyik napról a másikra csodát tudna tenni, képtelen vagyok másoknak adni.
Értem, hogy mekkora felelősség terheli mindazokat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Ön ilyen - kilátástalannak érzett - helyetbe jusson.
De tudom, hogy minden emberben megvan a képesség a fejlődésre, növekedésre, változtatásra. Ez egyszerűen következik abból, hogy részei vagyunk a teremtésnek.
Szerintem most abba kellene fokozatosan hagyni, hogy másokra hárítsa a felelősséget, nem azért, mert ez nem jogos, hanem azért, mert nem vezet sehova. Mindenkinek van saját felelőssége és talán ennek megtalálása lehetne a kiindulópont. Az első lépés, amit Önnek kellene megtenni a túlélése érdekében.
Ha képes lenne nyitni a világra, új közösségeket, kapcsolatokat keresni akkor biztosan találna saját magában valamit, ami erőt ad, segít abban, hogy mintegy újra teremtse meg önmagát, akkor kap egy új esélyt, szinte egy új életet.
Sok út van, de csupán egy, ami a mienk. Ha ezt megtalálja, akkor elkezdődhet a felemelkedés. Persze ehhez segítség kell. És ma már léteznek ilyen " gyógyító közösségek". Keresse meg őket.
Higyje el, hogy biztos vagyok abban, hogy ez így működik - mindannyiunkban. Bennem is.

Együttérzéssel: dr.Lajtavári László