... azóta 3szor fél szem rivotril, és 1szer fél szem rexetint szedett. Január elején a pszichiáter tanácsára elhagyta a déli rivotrilt, majd most néhány hete az estit is. Viszont mióta próbálja elhagyni fokozatosan változik a személyisége. 22 éves létére kezdi érdeklödését elveszíteni a világ dolgai iránt, kedvetlen, olykor dühkitörések gyötrik. Rendszeresen fáradékony, aluszékony. Szeretnék érdeklödni hogy az ilyen jellegü személyiségváltozások maradandóak-e vagy csak átmenetiek, valamint hogy ilyen esetekben létezik-e valamilyen nem gyógyszeres módszer, amivel esetleg mi, a közvetlen környezetében levök támogathatjuk öt ezidö alatt. A probléma az, hogy velünk, a barátaival sem akarja a kapcsolatot tartani, és nem tudjuk, hogy helyes dolog eröltetni bármit is, vagy sem. Nagyon makacs, és n
ehezen hajlandó beismerni a problémáit, vagy segítséget kérni.
Amennyiben ezek a tünetek csak átmenetiek, mennyi ideig tarthat ezen dolog "átvészelése"?
köszönettel
VÁLASZ
Kedves lvélíró!
Köszönöm a levelét. Ön valóban szeretne segíteni, én is megpróbálom elmondani a véleményemet, ami lehet, hogy nem minden szakember által elfogadott.
Ha a barátja 3X0,5 mg Rivotril és este 1 tbl. Rexetin mellett jól van én nem változtatnék semmit, legfeljebb többet beszélgetnék vele a félelmeiről.
Amit ír az nagyon szomorú. Próbáljon Ön is a lelke mélyére nézni. Van értelme ennek a kínlódásnak és a következményeknek?
Végül is nem bűncselekményt követ el, nem részegen üti-veri a családját.
Sajnos a mai társadalom domináló érzései a félelem és a gyülölet. A szeretet kezd kihunyni.
Én biztosan szedném tovább a gyógyszert, akár az életem végéig. Az agyunk nagyon bonyolult és érzékeny. Ha megszokott egy hatékony biokémiai szert, akkor ezzel tud hatékonyan müködni. Egyetlen félelelmem van csupán, gyakori, hogy többszöri nekifutás után a szer már nem hat úgy, mint először. Ez a legkomolyabb veszély. A változások, amit észlel, szerintem azért vannak, mert jól volt, most ezt elvették tőle és elemi erővel törnek elő a negativ érzések, a boldogtalanság, a bizalmatlanság. Én nem vagyok gyógyszerpárti, lehet, hogy eleve nem is adtam volna neki gyógyszert.
De már megtörtént.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László