sántikálás

Jelige: sántikálás

Tisztelt Hölgyem/Uram!
2,5 éves kisfiam a napokban kezdett sántítani. Már jártunk vele ortopéd orvosnál, aki szerint ízületi gyulladása van (a csípőjében). Arra hivatkozott, hogy egy hónapja volt felsőlégúti megbetegedése, amit gyakran követ ilyen jellegű
megbetegedés.
Sajnos nem ez az első alkalom. Nyár végén, kisebb-nagyobb megszakításokkal, másfél hónapig sántított. Most, hogy újra előjött, azt mondták, hogy hajlamos rá. Akkor készült röntgen felvétel is (a csípőjéről) és most voltunk vele vérvételen, egyik sem mutatott eltérést.
Mindkét alkalommal akkor volt erősebb a sántítás, ha hosszabb időt pihent, utána mintha „bejáratódott" volna és néha megpróbál inkább lábujjhegyen járni, mert úgy nem sántít.
Ami engem igazán nyugtalanít, hogy én akkor is és most is úgy láttam/látom, mintha a talpa vagy a sarka fájna (ráadásul a gyerek is azt mondja/mutatja), de az orvosok szerint ez kizárt.
Sajnos az ortopéd orvos nem igazán látta, hogyan sántít, mert a hosszú várakozás alatt végig járkált és a rendelőben is inkább csak futkározni akart (főként zavarában). Így persze azt mondták, hogy ha ilyen „fürge", nem is igazán fájhat neki. Én viszont itthon látom, hogy mennyire biceg és fájhat neki.
Sokszor játék közben is inkább leül és még az imádott focit is önként „száműzte" a napirendjéből.
Amit még muszáj megemlítenem, hogy az elmúlt egy évben kétszer is előfordult, hogy egyik pillanatról a másikra nem tudott a lábára állni. Ez az állapot 10-15 percig tartott. Láthatóan nem volt rosszul, inkább ő is csak értetlenül nézett rám, hogy miért nem „funkcionálnak" a lábai (egyszerűen ronggyá váltak). Ezek az esetek nem a sántikálós időszakban történtek. Természetesen ezt is megemlítettem az ortopéd orvosnál, de szerinte nincs összefüggésben a mostani (illetve nyári) betegséggel, amit én nem kétlek, de akkor az mitől lehet?
Köszönettel: egy aggódó anyuka