Több mint ötezer magyarországi vagy Magyarországhoz kötődő kutató tapasztalatait gyűjtötték össze Koltai Júlia kutatóprofesszor irányításával, erről számoltak be a minap az MTA-n.
Mintegy kétszáz kutató jelenlétében mutatták be az A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete című, több mint ötezer fő megkérdezésével készült, hazai viszonylatban újszerű felmérés eredményeit a Magyar Tudományos Akadémián.
Egy átfogó kép a kutatóktól
A kutatás célja a kutatók munkahelyi körülményeinek, elégedettségének, teljesítményének, problémáinak és nemzetközi kapcsolódásainak feltárása, valamint a tudományos pályával és az Akadémiával kapcsolatos elvárások megismerése volt. „A kutatás eredménye egy pillanatfelvétel. Egy átfogó kép arról, hogyan érzik magukat ma a kutatók, milyen kihívásokkal, problémákkal néznek szembe, és hol látják a fejlődés lehetőségét“ – mondta a felmérés akadémiai bemutatóján megjelenteket köszöntő beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke.
A megkérdezettek több mint fele nem érzi magát megbecsültnek
A főbb eredmények több aggasztó tendenciára mutatnak rá. A 40 év alatti kutatóknak csupán 21 százaléka tartja kiszámíthatónak a kutatói életpályát, a válaszadók kétharmada szerint pedig a hazai pályázati rendszer is bizonytalan. A kutatók 57 százaléka nem érzi magát társadalmilag megbecsültnek, és a tudományos pálya elhagyásának gondolata a megkérdezettek felében már felmerült, a fiatalok körében még nagyobb arányban. A női kutatók közel fele számolt be hátrányos megkülönböztetésről, és a pszichés jóllét általánosan alacsonyabb a hazai népesség átlagánál.
Differenciáltak a jövedelmi viszonyok
Koltai Júlia szociológus ismertette a módszertani hátteret és az előzetes eredményeket, és rávilágított arra, hogy a kutatók ténylegesen ledolgozott óraszáma jelentősen meghaladja a hivatalos terhelést, és a bölcsészet-, társadalom- és természettudományok között is markáns különbségek vannak. Különösen elgondolkodtató, hogy a harmincas éveik elején járó kutatók 70 százalékában már felmerült a pályaelhagyás gondolata. A jövedelmi viszonyok rendkívül differenciáltak, sokan több forrásból kénytelenek megélhetésüket biztosítani; a kizárólag magyarországi szervezeti kapcsolattal rendelkezők medián összjövedelme nettó 550 ezer forint. A publikációs mintázatok terén a fiatalabb kutatók kevesebb cikket publikáltak az elmúlt években, ugyanakkor nagyobb arányban jelennek meg nemzetközi és Q1-es folyóiratokban.
Külföldön dolgozók alacsonyabb kiégési szintről számoltak be
A kutatók mentális állapotáról Kun Bernadette pszichológus számolt be. A legfiatalabb korosztály mutatja a legalacsonyabb pszichés jólléti értékeket, a külföldön dolgozók viszont jobb mentális állapotról és alacsonyabb kiégési szintről számoltak be. A külföldre költözés fő motivációi a jobb munkafeltételek, az anyagi biztonság és a kutatói megbecsültség. Kollár László, az MTA főtitkára hangsúlyozta, hogy a kutatás egyértelműen láthatóvá tette a strukturális problémákat: a kiszámíthatatlan előmenetelt, a társadalmi megbecsülés hiányát, a pályázati rendszer bizonytalanságát és a fiatal kutatók fokozott kiégését. Ugyanakkor a felmérés erős szakmai elkötelezettséget, jó munkahelyi légkört és a szakmai bírálatok alapvetően korrekt gyakorlatát is megmutatta. A felmérés nemcsak helyzetkép, hanem cselekvési alap is: az MTA és a tudományért felelős intézmények közös felelőssége stabil, átlátható, bizalmon alapuló környezetet teremteni a kutatók számára.
Ha érdekel, mit tehetünk az egészséges karácsony megalapozása érdekében, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!