Mit fogyasszunk magas húgysavszint esetén? Útmutató a kímélő étrendhez

A magas húgysavszint és a köszvény kialakulása gyakran összefügg a túlzott energiabevitellel és az elhízással – ahogy arról a témában megjelent előző cikkünkben beszámoltunk. A purinszegény, de tápanyagokban gazdag étrend mérsékelt energiamegszorítással és rendszeres mozgással kombinálva segíthet csökkenteni a húgysavszintet. A lassú, fokozatos fogyás előnyös, mert így elkerülhető a ketontestek felhalmozódása. A tápanyagok tudatos megválasztása tehermentesíti a szervezetet és mérsékli a gyulladásokat. A megfelelő folyadékbevitel és az élvezeti szerek csupán mértékletes fogyasztása pedig csökkenti a húgysavkövek kialakulásának esélyét. A Magyar Diatetikusok Országos Szövetsége a húgysavszintcsökkentő étrendről adott gyakorlati tippeket, melyekből alább szemlézünk.

Energia

Magas húgysavszint gyakrabban alakul ki azoknál, akik túlsúlyossal, illetve elhízással küzdenek. Esetükben mérsékelten energiaszegény étrend javasolt testmozgással kombinálva. A testtömeg megőrzéséhez szükséges kalóriamennyiség 500-700 kcal/nap. A lassú fogyás előnye, hogy nem keletkezik ketontest a zsírégetés során, ugyanakkor az étrend könnyebben és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt.

Fehérjék

Naponta testtömeg-kilogrammonként (normál testtömeghez viszonyítva) 0,8 g fehérjére van szüksége a szervezetnek, ennek a mennyiségnek általában a felét célszerű állati eredetű teljes értékű fehérjéből (tej- és tejtermék, tojás, hal, hús, húskészítmény stb.) biztosítani. Magas húgysavszint esetén kerülendők a magas purintartalmú ételek, például a belsőségek, bizonyos halak (szardínia, tonhal, lazac, hering, pisztráng) és a húslevesek, csontlevesek, pecsenyelé, mivel ezekben sok purin oldódik ki. A hüvelyesek (bab, lencse, szójabab) purintartalma magas, de mérsékelten fogyaszthatók, mert kevésbé emelik a húgysavszintet. Köszvényes roham alatt ajánlott a húsok átmeneti kerülése, panaszmentesen kis mennyiségben fogyasztható csirke- vagy pulykacomb, illetve gépsonka. A húsokat érdemes hideg vízben elkezdeni főzni, majd a főzőlevet leönteni (a húsokban levő purin egy része ugyanis hideg vízben kezdett előfőzéssel kioldódik a főzőlébe), utána egyéb módon – párolva, sütve – elkészíteni. Halból heti egy alkalommal legfeljebb 100 g alacsonyabb purintartalmú faj (tőkehal, makréla, fogas) javasolt, míg a tej és tejtermékek kis purintartalmuk miatt jó fehérjeforrások. Az Okostányér® táplálkozási ajánlás szerint célszerű heti 1 napon húsmentesen étkezni, a vörös húsokból hetente maximum 500-700 g-t fogyasztani (nyersen).

Kerülendő ételek:

250 mg felett: sertés- és marhabelsőségek, szardínia, heck, tonhal, hering, pisztráng

150-250 mg felett: csirke- és libamáj, lóhús, bárány- birkahús, csirke-, liba-, pulykamell, libacomb, májas felvágott, lazac, sügér, hering, rákok kagylók, ponty

Zsírok

A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van, ezért testtömegcsökkentő étrendben előtérbe kerülnek a zsírszegény konyhatechnikai fogások: pl. főzés, párolás, alufólia, sütőfólia használata. A zsiradékok közül kedvezőbb élettani hatásuk miatt a növényi eredetűeket (olajok, margarin), illetve olajos magvakat (napi 30g mennyiségben) részesítsük előnyben. A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát, viszont magas purin tartalmuk miatt egyes halfajták kerülendők (szardínia, tonhal, lazac, hering, pisztráng).

A mértékletes kávéfogyasztás csökkenti a szérum húgysavszintet és a köszvény rizikóját / Fotó: Dreamstime

Szénhidrátok

A szénhidrátok a szervezet fő energiaforrásai, de nem mindegy, milyen formában visszük be őket. Érdemes mérsékelni a finomított szénhidrátok fogyasztását, ilyenek a finomított keményítők és a cukor. Egyes élelmiszereknél megoldható a minőségi csere lehetősége: a lisztnek könnyen elérhető teljes kiőrlésű típusa, rizs helyett barna rizst választhatunk (bár annak magasabb az arzéntartalma), a tésztáknál is van lehetőség a teljes kiőrlésű vagy durumtészták beszerzésére. Édességeknél preferált a cukormentes készítmények fogyasztása. Javasolt növelni az összetett, és ezzel együtt a nem emészthető szénhidrátok, azaz élelmi rostok bevitelét zöldség-, hüvelyesek-, gyümölcs és gabonából készült termékek fogyasztásával. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéseként ajánlott minimum 5 adag (500 g), változatos összetételű zöldség, főzelékféle és gyümölcs fogyasztása. Ebből 3-4 adag zöldség/1-2 adag gyümölcs, és ezekből legalább 1 adag friss/nyers legyen. 

Folyadékbevitel

Az emberi test több, mint 60 százaléka víz. A felnőtt ember naponta kb. 2,5 liter folyadékot veszít párologtatással, vizelet-, és székletürítéssel. A folyadékszükségletet több tényező befolyásolja, például a kinti hőmérséklet, a testtömeg, a bőrfelület mérete, a fizikai aktivitás, a sóbevitel, illetve olyan állapotok, mint a hányás, a hasmenés vagy a láz. A napi szükségletből általában 1,5–2 litert italok formájában pótolunk:  csapvíz, ásványvizek, teák (javasolt cukor nélkül készíteni), zöldséglevek, alacsony fruktóztartalmú vagy light gyümölcslevek, üdítők (hozzáadott cukor nélkül). A folyadékbevitellel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, hanem folyamatosan kell gondoskodni a pótlásról. A sötétebb, besűrűsödött vizelet vagy a székrekedés folyadékhiány jele lehet, és elősegíti a kristályok, így a húgysavkövek képződését. A savas vizelet és a fehérjékben, jellemzően húsokban gazdag étrend növeli a húgysavkövek kialakulásának kockázatát. A vizelet pH értéke 5-8 közötti. A vizeletet lúgosító zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztása gátolja a húgysavkő képződést.

Élvezeti szerek

Az alkoholos italok közül a sör (nagyobb purintartalmuk miatt) és a tömény italok fogyasztása (húgysavkiválasztást gátolja) nem javasolt. Az alkalmankénti, kismértékű borfogyasztás megengedett. A mértékletes kávéfogyasztás (2-3 adag) csökkenti a szérum húgysavszintet, és a köszvény rizikóját, ezt a hatást a koffeinmentes kávé esetében is tapasztalták. A teafogyasztás viszont nem befolyásolja a húgysavszint alakulását.

Cukorbetegség esetén

Magas húgysavszint gyakran alakul ki cukorbetegség mellett, ez esetben ügyelni kell az étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére és azok vércukoremelő hatására is. Cukorbetegségben kerülendő a cukor, a szőlőcukor és a méz fogyasztása (melyek egyébként is „luxus” energiát jelentenek). Tejből – a benne levő tejcukor (laktóz) miatt – legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomra elosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) mennyisége maximum napi 50 g lehet, melyet friss gyümölcsként célszerű az étrendbe beilleszteni. Valószínűleg húgysavcsökkentő hatású (de még nincs rá elegendő bizonyíték) a cseresznye és a meggy. Az édesítőszerként régebben használt fruktóz nem javasolt, mert mind a húgysavszintet, mind a koleszterinszint alakulását kedvezőtlenül befolyásolhatja. Javasolt kerülni a cukrozott üdítők mellett a magas fruktóztartalmú gyümölcsleveket is (pl. 100%-os narancslé). 

A szív- és érrendszeri betegségek még mindig vezető halálokok, az elhízás az egyik fő kockázati tényező. Ha érdekel ezzel kapcsolatos írásunk, ezt a cikket ajánljuk.