• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

    • Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

      Egynapos sebészeti központ létesítése kezdődik Velencén

A FÉLELEM ÉS A REMÉNY NAPJAI

Egészségpolitika 2022.05.14 Forrás: Weborvos Szerző:
A FÉLELEM ÉS A REMÉNY NAPJAI

„Két szó hiányzik a bejelentésből: az egészségügy és az EMMI” – dr. Szepesi András jegyzete.

Eleinte sokan, közöttük én is azt hittem, hogy a ma élő oroszok legnagyobb nemzeti ünnepére befejezik ezt a rettenetes háborút, és békét kötnek. Ahogy közelgett a határidő, egyre jobban látszott, az oroszok nem tudják megnyerni, és az ukránok pedig nem hajlandóak engedni.

A félelem

Lavrov külügyminiszter még egy nukleáris háború rémét is a falra festette, ettől minden jóérzésű ember dühös lett és egyben szorongani is kezdett. Később olyan hírek jöttek, hogy általános mozgósítás lesz Oroszországban, és a háború eszkalációja csak napok kérdése. Május 9-én, hétfőn, sokan figyeltük a tévé és a világháló közvetítéseit a Vörös térről. A két óra időeltolódás miatt nálunk korábban kellett kelni, hogy azt a hatalmas katonai parádét, amit saját jószántunkból már ritkán nézünk, most figyelemmel kísérjük.

Ez a tér, a világ egyik legnagyobb, és ne szégyelljük, egyik legszebb történelmi tere, mert a Lenin mauzóleumon és a Kreml fala mellett álló emlékhelyen kívül nem az elmúlt 100 év terméke. A középkori, nagyon jellegzetes Kreml, bástyáival, oszlopaival, templomával és barokk palotájával sokkal régebbi. A Vaszilij Blazsennij székesegyház, a csodálatosan színes, csavart hagymakupoláival Moszkva legfőbb képi jelképe. Még a Kreml falával szemben húzódó GUM áruház, és a teret a székesegyházzal szemben lezáró Történeti Múzeum XIX. századi épületei is egy régebbi világ gazdagságát és igényességét sugallják. És ezt a gyönyörű teret rondítják össze száz év óta a gyilkolás gépezeteit felvonultató, a katonai fegyelmet demonstráló felvonulásokkal.

1920-tól 70 évig a bolsevik forradalmat ünnepelték, azután a Szovjetunió összeomlása után a november 7-i ünnep szerepét csendesen átvette a május 9-e, a fasizmus feletti győzelem évfordulója. Persze, ez se csak orosz ünnep, az ukránok ugyanúgy küzdöttek mint az oroszok és a többi korábbi szovjet tagállam, akik ma már a saját nemzeti útjaikon próbálnak járni. Most az egész világ erre figyelt. Putyin beszélt, emlékezett, de egy szót se ejtett se a mozgósításról, sem az atomfenyegetésről.

Azóta se…

A remény, azaz az elmúlt hét rövid krónikája

Május 9. hétfő

Délután Budapestre röppent Ursula von der Leyen, hogy a Karmelita Kolostor erkélyéről megcsodálja a Duna és Budapest panorámáját, és egyeztessen Orbán Viktorral. Nyilván az olaj és gázembargó volt a középpontban, valamint egyéb tennivalók, de a megállapodás részleteit biztosan csak később fogjuk megtudni. A mindig elegáns, nádszálkarcsú elnökasszony igencsak hálás téma volt a képeket megjelenítő lapoknak és elektronikus médiumoknak.

Május 10. kedd

Jeles napként vonul be a történelembe, mert Novák Katalin személyében először választott hölgyet köztársasági elnöknek az Országgyűlés, aki megválasztása után azonnal le is tette a hivatali esküt. Kívánjuk neki, hogy esküje szellemében képviselje és védje a magyar népet, mert ahogyan elnézzük az elmúlt hónapok társadalmi, gazdasági és nemzetközi folyamatait, erre nagy szükség lesz.

Ugyanezen a napon ünnepeltük a Mentők Napját, egyelőre csendesen, egy részletes Csató Gábor interjúval amiből látszik, mennyi mindent végeztek az elmúlt évben is. Ez az ünnep egyszerre képviseli a 135 évvel ezelőtti alapítást, amit Kresz Géza mentőorvos hatalmas alapozó-szervező munkája jellemez, és amelyet 1948-ban egy olyan kormánydöntés követett, amely létrehozta a politikai rendszereket túlélő Hungarikum megalapozását.

És hogy most se maradjunk személyes történet nélkül, az ünnep után olyan élményben volt részem, amelyik „cseppben a tenger” módján jellemzi a szolgálatot. Két nappal később, csütörtökön, a déli órákban igyekeztem hazafelé, mert várt rám a nagyszerű, „csodatévő” gyógytornászunk, hogy még egy kicsit hosszabbítson az életemen. Közeledve lakásunkhoz, már észleltem a furcsán erős rotor-zajt, de amikor kiléptem a kocsiból, a hatalmas rotorszél majdnem a földhöz vágott.

Négyemeletes társasházunk pereme fölött, kevesebb mint 10 méterrel egy helyben lebegett egy óriásinak látszó, sárga Eurocopter EC-135. Nyilvánvalóan leszállóhelyet keresett. Később kiderült, hogy a városunk ikonjáról, Barcsay Jenőről elnevezett szomszédos általános iskolában, egy eleven fiúcska valamilyen fémtárggyal egy konnektorba nyúlt. Áramütés, égési sérülés, ilyenkor rohanni kell, hogy segíteni tudjanak.

Megremegtem a rémülettől, a közelben nincs akkora ideális terület, ahol simán landolhatna a gép. Van ugyan egy két szintre osztott nyitott iskolai sportpálya, amelyet egy terep okozta méteres lejtő kettévág. A felső szinten egy kosárlabdapálya, az alsón egy kézilabdapálya, amit leginkább kispályás focira használnak. A téglalap alakú terület két oldalán négyemeletes házak, a harmadikon a kissé alacsonyabb kétemeletes iskola (de felette nem szabad repülni) és a negyedik oldal valamivel nyitottabb, de két öreg fa és számos elektromos vezeték, közöttük magasfeszültségű is, határolják. Nem szégyellem, fohászkodni kezdtem az életükért. Már az ablakomból láttam, hogy némi gondolkodás után sebészi pontossággal letették a gépet a kézilabdapályára. Mert dolguk volt. Sürgősen menteni kellett. És vállalták a személyes kockázatot!

Ettől többet és szebbet most nem tudok róluk mondani. Legfeljebb annyit, a közösségi tereken, boltokban, patikában, a Vizes 8-as uszoda környékén még ma is mindenki róluk beszélt. Majd ötven éves a lakóközösség, akik a Szerb Püspökség majorsága helyén épült házakba költöztek 1975 tavaszán, és itt is maradtak. Közülük számosan kimondták, ez a történet komolyan hozzájárul a biztonságérzetükhöz, hiszen ha kell, értük is el tud jönni az OMSZ Légimentő Szolgálata. Isten éltessen minden mentős bajtársat!

Május 11. szerda

Május 11-én egy vidám társaság gyülekezett Orbán miniszterelnök úr körül, a Karmelita Kolostor egyik szép, nyitott teraszán. Miniszterelnök úr azt írta a FB-ra kitett fényképre: alakulunk.

Május 12. csütörtök

Május 12.: az Ápolók Nemzetközi Napja. Florence Nightingale születésnapja. Róluk is elmondtak minden szépet és jót a politikusok (a kormánypártiak is), a médiumok, de valahogy késlekedik a „megváltásuk”. Kevesen vannak. A ma érvényben lévő szakmai minimumfeltételekhez viszonyítva kb. 10 ezer ápoló hiányzik a magyar rendszerből. Ha a fejlett országokat nézzük, ennek az értéknek a többszöröse. Az okok egyszerűek: alacsony fizetések, és részben a fokozott munkaterhelés, másfelől a hiányzó munkaerő miatt helyenként kegyetlenül rossz munkafeltételek. Ha mondhatnék tíz kívánságot, mivel tenném jobbá a magyar egészségügyet, az ő problémájuk benne lenne az első háromban.

Május 13. péntek

Állapítsuk meg, miniszterelnök úr nem babonás!

a Karmelita Kolostor kéményéből „fehér füst szállt fel”. Mindenki, akit érdekel a belpolitika, ugrott az MTI-hírre, a dörzsöltebbek a miniszterelnök úr FB-oldalára. Az első számunkra a legtalányosabb, a második a legviccesebb.

Bogarászom a listát. Érdekes, informatív. Nyilván, majd kb. 100 államtitkárral kiegészítve pontosabb lesz, de a politikai vezetők már megvannak. Az egészségügyiek számára érdekes bizonyság: Kásler professzor nem folytatja.

Ennek folyományaként, a listán több jogi és közgazdasági doktor van, de orvosdoktor egy darab se. Ezt a szakma nem szereti, sokáig fognak ekörül bolyongani, vitatkozni. Megmondom őszintén, elvileg nem tartom fontosnak, hogy legyen orvos a miniszterek között. Számos ország tartósan „elvan” orvos miniszter nélkül. Viszont minisztérium szinte mindenütt van.

Nálunk, egyfajta hagyományon túl, azért lenne szükség még egy ideig orvos miniszterre, hogy a szakterület elavult és agyonjavítgatott jogszabályi környezetét pótolja és az ezzel is számos ponton összefüggő szervezetlenséget viszonylag szakszerű kézivezérléssel átmenetileg helyettesítse. És talán a legfontosabb: a drámaian bonyolult és viharosan fejlődő szakterületnek, amelyet durván sújt a terület sajátosságaiból következő információs aszimmetria, hiteles és a kormányfő számára megbízható tolmácsa legyen. Enélkül szinte lehetetlen végig vinni egy szükséges megújítási folyamatot.

Mindennapjaink valósága

Két szó tehát hiányzik a bejelentésből: az egészségügy és az EMMI. Az EMMI-ért nem sok könnyet ejtek, elejétől látszott: „mission impossible”.

De az egészségügy az a mindennapjaink valósága. A foglalkoztatottak kb. 9%-a, a GDP kb. 7 %-a. A COVID járvány ünnepelt hősei, akik a kulisszák mögött nemcsak a megfertőződés személyes életveszélyével, hanem erős belső feszültségekkel, szervezési hibákkal, az elhalasztott terápiák és diagnosztikus eljárások egyre növekvő nyomásával néztek/néznek szembe. És a világ vezető szakértői szerint nem kizárt ősztől egy hatodik járványhullám, amire illene jól felkészülni.

Kizárásos alapon immár valószínű, hogy az egészségügy irányítása Pintér Sándor miniszter úrhoz és a Belügyminisztériumhoz kerül. Sok mindennél fontosabb, ki foglalja majd el az államtitkári posztot, mert azért az egészségügy valóságáról még a nagyon tapasztalt belügyminiszter se tudhat mindent.

Nem kell sok okosság hozzá, hogy az első feladataik a helyzet felméréséhez és az azonnali válságkezelésekhez fognak kötődni. De mindjárt következő lépésben javasolom, hogy az auditálás szabályai szerint az egészségügy rendszerét hasonlítsák össze a rendőrség évtizedek óta, meglehetős következetességgel épített rendszeréhez.

Az első rémület az lesz, hogy a „körzeti megbízottak”, a háziorvosok kb. 15%-a hiányzik, további 30% nyugdíjas, vagy hamarosan az lesz. És bármit mondanak nekik a „nagyeszű reformerek”, mivel a belügyben ismerik Magyarország településszerkezetét: a családorvosok vidéken és a perifériákon dolgozó (pláne a hiányzó) jelentős része számára rövid távon nem megoldás, a városokban egyébként jól megszervezhető csoportos praxisok rendszere. És a vidéken élő magyarok igen jelentős hányadának sem.

A következő sokk akkor fogja érni őket, ha kiderül: ellentétben a rendőrséggel, a magyar egészségügynek nincs területi elven szervezett, egyenletes, működőképes igazgatási rendszere, amely nemcsak parancsokat osztogat, hanem segít, szolgáltat mind az ellátók, mind a lakosság irányában. Ezt hosszan lehetne fejtegetni, de most még lehet, hogy nem érdemes. Meg kell építeni, ha lehet egyes elemeit már a következő járványhullám előtt. A modern informatika használata ebben sokat segíthet, de a szervezést és annak felelősségét viselő szakemberek nélkül ez nem működőképes.

A többi gondról majd még sokat fogunk beszélni, írni.

Mindannyiunk érdeke, hogy legyen működőképes, felelős kormányunk, mert ez is része annak a reménységnek, amivel az elmúlt hetet is túléltük!

 

Címlapkép: Barcsay Jenő (1900-1988): Szentendrei táj (1930 k.) 50x70 cm. Vegyes technika. Kogart Galéria, Budapest.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink