Ezekben az esetekben lehet szükség EMG vizsgálatra

Az EMG (elektromyográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG és az ENG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

• Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.
• Az EMG (elektromyográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

Milyen tünetek esetén lehet szükség EMG vizsgálatra?

EMG vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel, az alábbi fő tünetek és panaszok esetén:

• Végtagok vagy bizonyos izomcsoportok megmagyarázhatatlan gyengesége.
• Végtagok, kéz vagy láb érzészavara, bizsergés, zsibbadás.
• Izomfájdalom vagy izomgörcsök.
• Akaratlan izomrángások.
• Izomsorvadás (atrófia), ami az izomtömeg csökkenését jelenti.
• Az izmok gyors elfáradása nem megerőltető fizikai tevékenység miatt (pl. rágási nehézség, lógó szemhéj).
• Bénulás, izomműködés kiesése.

Milyen betegségek állhatnak a háttérben?

Az előzetes vizsgálatok és a panaszok feltérképezése után már gyaníthatunk bizonyos kórképeket, amelyek igazolásához vagy kizárásához szükséges lehet az ENG és EMG vizsgálat.

Gyakran diagnosztizálható például alagút szindróma, főként a kéztőnél. Ez zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézen és az alkaron, és kezeletlenül akár tartós működési zavart is eredményezhet.

Nem ritka a polyneuropátia sem, amely több ideget érint, és bizsergéssel, zsibbadással, akár egyensúlyzavarral járhat. Emellett felmerülhet porckorongsérv okozta ideggyöki érintettség, izombetegség, myasthenia gravis vagy motoneuron betegség is – ezek kimutatásában szintén fontos szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Hogyan zajlik az EMG vizsgálat?

Az EMG vizsgálat előtt el kell végezni az ENG vizsgálatot. Az idegvezetési vizsgálatnál kis elektromos impulzusokat adnak az idegnek, a bőrre ragasztott elektródákkal azt mérik, milyen gyorsan halad az inger.

A tűs EMG során egy nagyon vékony tűelektródát szúrnak az izomba, és az izom elektromos aktivitását mérik. A vizsgálat általában 20–60 percet vesz igénybe, attól függően, milyen problémára van gyanú. Lehet kissé kellemetlen, de tolerálható, és olyan fontos információt ad, amely más módon nem vizsgálható.

Az EMG egy megbízható és fontos eljárás, amely azt vizsgálja, hogy az idegek megfelelően vezetik-e az ingerületet az izmok felé, illetve hogy az izmok működése megfelelő-e. Sok esetben ez a vizsgálat a pontos diagnózis alapja.