Szerelmi bánat miatti súlyos depresszió

... a személyisége már nagyon torzult. Sok gyógyszert, nyugtatót, altatót szed, mellette néhanapján sok alkoholt fogyaszt. Rögeszmésen ragaszkodik az exhez, nem tudja elfogadni, hogy a férfi már nem úgy szereti, nem a nőt szereti, csupán az embert. Teljesen érdektelen, nem foglalkozik semmivel és senkivel, csak ezzel a dologgal, és nem tudja elfogadni, hogy már nem úgy szereti ez a férfi. Van egy kamasz gyereke, gondoskodik róla, de már ez is csak monoton módon megy, a munkájára is rányomja súlyosan ez a bélyegét. Hihetetlen hangulatingadozásai vannak, néha eszelősen nevet, viccel, aztán néhány óra múlva teljes letargiába zuhan. Úgy látom, hogy nem is akarja, hogy segítsünk rajta, pedig van néhány igazán jó barát mellette. Ahhoz tudnám hasonlítani ezt az egészet, hogy olyan neki ez a férfi, mint a drogosnak a drog. Betegesen kötődik hozzá, nem is akar nélküle létezni. Felfogja az eszével, hogy a szerelmet kikövetelni nem lehet, mégsem fogadja el ezt a helyzetet. Úgy érzem, ez már meghaladja a képességeinket, a baráti szeretetünket és sürgősen orvos kellene neki, de erőszakkal nem lehet elvitetni, pedig azt gondolom, hogy a saját érdekében lehet, hogy drasztikus tetteket kellene meglépnünk. A férfival is tartjuk a kapcsolatot, segítene ő is, de tehetetlennek érezzük magunkat. Oda az emberi méltósága, az önbecsülése, minden. Érzelmileg zsarolja a körülötte levőket. Bevallotta, hogy fél, hogy nem bírja ezt lelkileg elviselni és bele fog halni. Fontos megemlítenem, hogy évek óta antidepresszánst szed, járt évekkel ezelőtt pszichológushoz is, tehát lelkileg alapból is egy instabil emberről van szó. Rettenetesen aggódunk miatt
a, hogy valami végzetes dolgot fog elkövetni. Mit tanácsol? A szép szó, a rábeszélés, sőt már a sokkolásnak szánt durva észhez térítés sem segít, az orvosról hallani sem akar! Hogy mentsük meg saját magától? Üdvözlettel! Uzso


VÁLASZ


Kedves Uzso!

Legyen nyugodt a lelkiismerete, mert barátként minden megtett. Valóban szakemberhez, pszichológushoz kéne fordulnia a barátnőjének, de ennek szükségességét neki kell felismernie. Továbbra is figyeljenek rá, próbálják valamilyen hasznos szabadidős elfoglaltságba, társaságba vonni. Ennyi az, ami egy baráttól elvárható, de az életét neki kell élnie. Ha felismeri, hogy egyedül nem tudja feldolgozni a veszteségét, akkor előbb-utóbb segítséget fog kérni.