szeretethiány

...Édesség fogyasztása, vásárlási mánia, enyhe depresszió.
Mit tegyek, ha nem találok társat magamnak? Hogyan tudnám kompenzálni a szeretethiányomat, hogy az ne önpusztító legyen?
Erre nem találtam sehol választ, pedig kerestem.
Arról nem írnak sehol, hogy mit tegyünk.
Nálam még súlyosbítja a helyzetet, hogy munkámban sikeres vagyok, és sok irigységgel kell megküzdenem. Az érzelmi életem erősen deficites.
Nagyon várom a válaszát!


VÁLASZ:

Kedves levélíró!

Egyre jobban csodálkozom, hogy milyen pontosan fogalmaznak, a kérdéseikben szinte már a válasz is benne van és ráadásul nem is tudják, hogy hány ember nevében beszélnek, ezért külön köszönet Önnek.
Azt javaslom, hogy olvassa át a szorongok rovat kérdéseit és válaszait, biztosan már az is segíteni fog.
Amiről ír, az mindannyiunk közös problémája és ha valaki őszinte és elolvassa a levelét bizonyára egyet is ért velem.
Nem tudom mennyire néz TV.-t, ha igen érdemes pl. a "Life-network" csatornát nézni, hogy fejlettebb országokban milyen komolyan veszik ezeket a problémákat és egyre valódibb módszereket próbálnak alkalmazni.
Nálunk ez még csak álom.
A mindennapi élet mókuskerekében egyre kevesebb időnk marad önmagunkra, a növekvő szeretethiány mélyebb szintű megértésére. És Ön minél jobban teljesít ez csak növekszik és Ön egyre szomorúbb lesz és az éhség a szeretetre csak fokozódik.
Valami nagy gond van a civilizációban. Amikor az USA-ban jártam, teljesen megdöbbentem a rengeteg iszonyatosan túlsúlyos emberek láttán, nekem olyanok voltak, mint a fehér bálnák.
Ültek a TV és a fridzsider között és egyfolytában ettek. Ha nem látom el sem hiszem, mert nekem Jane Fonda képviselte az egészséges amerikai életformát, egészen addig, amig ki nem derült, hogy súlyos bulémiás- anorexiás zavarban szenved. Tehát az egész egy nagy hazugság.
És nálunk is ugyanez a probléma, születésünk óta elhitetik velünk, hogy minél jobban teljesítünk, minél inkább megfelelünk az elvárásoknak, annál boldogabbak leszünk.
És mi mást tehetünk, minthogy elhisszük.
És ezzel a természetes, velünk született, ártatlan énünket nem is tudjuk kibontakoztatni, helyette kialakítunk egy hamis ént, amit Egó-nak hívunk.
Az Egó kielégíthetetlen, legyen hatalomról, pénzről, sikerről szó. És közben egyre jobban érezzük, hogy szenvedünk a szeretethiánytól.
Ha ezen az úton haladunk akkor egy destruktív véget nem érő spirálba jutunk ennek összes következményével.
Pedig a teremtés szerethetőnek, ártatlannak, hihetetlenül kreatívnak teremtett minket. De az egyre jobban torzuló civilizáció minden eszközzel el akarja nyomni a természetes emberi lényünket és helyette, egy minden elvárásnak megfelelő gépiesen müködő Egó-t teremt, ami bizony egyre kevésbé szereti önmagát és ezért képtelen mások szeretetére is.
Én nem hiszem, hogy aki nem tanúlja meg újra szeretni önmagát, az képes mások valódi szeretetére. Ez az ördögi mókuskerék.
Gondolkozzon el ezen és ha egy idő után belátja, hogy igazat mondok, akkor írjon újra és tovább tudunk haladni.
Mert az élet, az tiszta szeretet. ( bármennyire is képtelen gondolatnak tartja ezt még most.!)

Együttérzéssdel: dr.Lajtavári László