Túlsúly és elhízás: kevesen fordulnak szakemberhez a problémával

A 18-65 éves felnőttek elhízással kapcsolatos érintettséget feltérképező, 2000 fő bevonásával végzett felmérés szerint a magyarok súlytöbblete mögött komplex okok állnak. A reprezentatív kutatás szerint a fogyni vágyók 88 százaléka számára fontos a jövőbeni betegségek megelőzése. A többség tisztában van azzal, hogy a túlsúly és az elhízás nem esztétikai kérdés, hanem súlyos szövődményeket hordozó állapot. Ennek ellenére kevésbé fordulunk orvoshoz segítségért. 

A stressz is az elhízás okai között szerepel

A válaszadók a plusz kilók okaként leggyakrabban a rendszeres mozgás hiányát (43%) és a helytelen étkezést (40%) nevezték meg, emellett minden negyedik érintettnél felmerült a stressz is. Ez is jól mutatja, hogy a súlyproblémák mögött nemcsak a mozgáshiány vagy a helytelen étkezés állhat, hanem a rohanó életmód és a feszültség is. Arra is rámutatott a kutatás, hogy a gyermekkori minták befolyásolhatják a súlykontroll kialakításánál a viselkedési és környezeti tényezők kezelését. A minimum két fős háztartásokban élő válaszadók közel 60 százalékával él legalább még egy súlyproblémával küzdő személy. A közös szokások, bevásárlási rutinok és napi ritmus egyszerre jelenthetnek támogatást és akadályt a változtatásban. „A megkérdezett elhízással élők 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontos cél a fogyás, ugyanakkor csak egyharmaduk tartja ezt igazán fontosnak. A motivációk többtényezősek: a külső megjelenés, a jobb fizikai teljesítmény mellett az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzése együtt alakíthatják a súlycsökkentésre irányuló döntéseket” – mondta Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója.

A súlytöbblet nemcsak az életminőséget rontja

A vizsgálat rávilágított arra is, hogy az aktív korú (18-65) túlsúllyal élők körében már jelenleg is magas a társbetegségek előfordulása. A megkérdezett fogyni vágyók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőbeli betegség elkerülése motiválja őket a fogyásra. Az érintettek 83 százaléka rendszeresen találkozik háziorvosával, ám mindössze 53 százalékuk számolt be arról, hogy a vizitek során szóba került a testsúly kezelése. Ez komoly kiaknázatlan lehetőséget jelent, hiszen az orvos hatékony támogatást nyújthat a súlymenedzsmentben. Az elhízás kezelésében nem kizárólag a fogyás a cél, hanem mindenekelőtt a súlyos szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.

 Túlsúllyal élve nem ilyen egyszerű a változtatás útjára lépni.  Forrás: Dreamstime

A tartós testsúlykontroll a hosszú távú egészség záloga

Közel minden második érintett találkozott már magas vérnyomással, magas koleszterint vagy krónikus mozgásszervi panasz a megkérdezettek harmadánál fordul elő, és csaknem ötödüknél a cukorbetegség is jelen van. „Az elhízás egyik legsúlyosabb hosszú távú következménye a kardiovaszkuláris betegségek köre (CVD). Ennek több oka is van. A BMI növekedésével párhuzamosan emelkedik a vérnyomás, romlik a lipidprofil, mindez pedig szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. Az epicardiális (a szív felszínén lévő) zsírszövet pedig közvetlenül hat a koszorúerekre, elősegítve az érelmeszesedést és hozzájárulva a pitvarfibrilláció kialakulásához. A cél tehát túlmutat a kilókon: a hosszú távú egészség és életminőség megőrzése kerül előtérbe” – magyarázza Prof. Dr. Torzsa Péter egyetemi docens, háziorvos- és foglakozás-egészségügyi szakorvos.

Az elhízás globális népegészségügyi kihívás

Az elhízás és szövődményeinek megelőzése és kezelése globális szinten sürgető feladat. 2030-ra a világ felnőtt lakosságának közel fele, mintegy 3 milliárd ember élhet túlsúllyal vagy elhízással, derült ki az Elhízástudományi Világszövetség által publikált World Obesity Atlas 2025 (WOA 2025) eredményeiből. A WOA 2025 eredmények szerint évente mintegy 44 millió évnyi betegségben eltöltött életév írható a magas BMI számlájára. A stroke és a diabétesz okozza legnagyobb terhet. A halálozási adatok is rávilágítanak erre az egészségügyi problémára, hiszen a magas BMI a 2-es típusú diabétesz miatti korai halálozások 55 százalékáért felelős, míg az iszkémiás szívbetegségeknél 16 százalékban, a stroke 7 százalékban, a daganatos kórképeknél pedig 9 százalékban játszik szerepet. Az „egyéb” betegségek, például a máj- vagy vesekórképek esetében pedig a korai halálozások 16 százalékáért felelős a túlsúly. 

A sikertelen fogyás mögött gyakran tévhitek állnak. Ha érdekel, melyek a leggyakoribbak, ezt a cikket ajánljuk.