... Mostanában egyre többször jelentkezik.Általában erősen húzó jellegű,úgy érzem elesem(előre bukom).Ilyenkor a járásom bizonytalan,erősen dülöngélő(olyan mintha mozgójárda lenne alattam)és bizony meg kell állni megkapaszkodni a lábam elgyengül.Legtöbbször leülésre sem múlik!
Jellemzően testhelyzet változáskor,fejfordításkor és minden előjel nélkül jelentkezik.
A nyakam gyakran megreccsen és pattog,a fülem pedig rendszeresen sípol és zúg,a nyakizmaim gyakran merevek.
Fájdalmat nem érzek,a látásom is jó,eszméletemet még nem vesztettem el
Persze szédüléskor megijedek,és lassan ott tartok hogy csak kísérettel közlekedem,munkát nem tudok vállalni,a környezetem türelme is elfogyott.
Mindenfajta vizsgálaton túl vagyok:Koponya CT,MRI,nyaki röntgen és ultrahang,arcüregröntgen,hasi ultrahang,szívultrahang és Holter monitor,agyi ingerületek vizsgálata,hallásvizsgálat,féltucat vérvétel stb...
Egyedül az MRI-nél találtak némi elváltozást:A nyaki lordosisom kiegyenesedett állapotú és gerinccsatorna szűkületem van+enyhébb fokú meszesedés.A neurológus szerint ezek nem indokolják a tüneteim súlyosságát!
Pszichiátrián kötöttem ki,de a doki azt mondta komoly pszichés bajom nincs(én is így érzem),csak szorongok az újabb rohamtól ami érthető.Most szorongásoldót(Frontin)szedek,de ettől csak levert és örökké álmos lettem.
Magas vagyok de erősen túlsúlyos(192cm/150kg)nem iszom,nem dohányzom.
A segítségét kérem,mert ez így nem élet!
VÁLASZ
A kivizsgálása az írottak alapján a szakma szabályai szerint megtörtént. Ennek ellenére nem sikerült a pontos okot meghatározni, ami elképzelhető, mert nem minden eltérést lehet kimutatni. Távol áll tőlem, hogy okosabbnak tűnjek kezelőorvosainál, csak a felvetődött gondolataimat írom le, amelyek a felületes ismeretek alapján felmerültek bennem. Az elmondása alapján mégis annak a gyanúja áll fenn, hogy úgynevezett perifériás, vestibuláris (egyensúlyszerv) szédülésről lehet szó, ha valóban a testhelyzet változtatással, mozgással vannak összefüggésben a rohamai. Szokatlan, hogy a szédüléses rohamait vegetatív tünetek (hányinger, hányás, verejtékezés) nem kísérik.
Van egy formája a szédülésnek, amit az egyensúlyi ideg gyulladása okoz, ezen esetek 30%-ában a gyulladás lezajlása után is évekig visszamarad a szédülés. Többféle okot is felsorolnak a kiváltó tényezők között, többek között az oxigén-hiányos állapotot, amit rendszerint az agy vérellátásának romlásával van összefüggésben, de az oxigénhiányt előidézheti a túlsúlyosak körében ismert alvászavar is. (Ön nagyon elhízott, ezért ezt a lehetőséget sem lehet mellőzni.) Lehetséges, hogy az ok összetett, több tényező együttes fennállása váltja ki, de egyenként a tényezők nem vezetnének komolyabb tünetekhez. Sokszor indokolt a vizsgálat/ok ismétlése más intézményben, hátha sikerül tisztázni a szédülés típusát. Ha mégsem, akkor csak a gyógyszeres tüneti kezeléssel lehet a helyzeten javítani, ami nem merül ki az említett gyógyszer alkalmazásával.