hasnyálmirigy farki részével való probléma

...akkor tervezték nála a colonoscópiát/következő napon/.Bal alhasban terimét tapintottak,a röntgen több nívót leírt,melyek stigmozános infúzióra sem változtak,így tovább küldték akut has képe miatt Szfvárra a kórházba.
Bekerült a sürgősségi osztályra,ahol:TH.Stigmosan,laevolac,cerucal,inf.ringer,inf.Rindex Quamatelt kapott,aztán átkerült a sebészetre,6 napon át kapta az infúziókat ,utolsó előtti napon végre végeztek nála CT vizsgálatot, aminek a véleménye:kétoldali kevés mellkasi folyadék,bal oldali nem indifikálható soliter góc. Tu.caudae pancreatis,mely a lépet és a közeli vastagbelet is propagálja.Cysta renis l.u.Máj körül ascites. A régióban kóros nyirokcsomó nem ábrázolódik.Ez a vizsgálat október 4-én volt,5-én hazaadták,mert nagy kockázata lenne a műtétnek..Október 6-án már vittük vissza,mert a tünetek megint jelentkeztek,még aznap éjjel megműtötték,s kapott egy kétnyílású anus transversust.Ezzel megoldották a széklet problkémát.
Megtanultam a stoma gondozást,két hétig jó volt az étvágya ,fönt volt, sétált az udvaron,aztán kezdett étvágytalan lenni,majd kezdett a széklete higulni,s dec.12-én megint bevittük a sürgősségi osztályra, a híg zöldes sárgás széklet miatt .Adtak neki fél liter ringer infúziót,azt mondták,hogy a labor eredményeiben lényeges eltérés nem mutatkozott,s hazaengedtek éfél körül haza is értünk.
Másnap nagyon gyengének láttam ,kihívtam a körzeti orvost,aki azt mondta beküldi az itteni belgyógyászatra,mert kiszáradás fenyegeti.
Ez volt dec 13-án,s 15-én meghalt.
Rengeteg infúziót adtak neki egész nap ott ültem az ágya mellett,s csak azt vettem észre,hogy az állapota egyre rosszabbodik.Nagyon aggódtam,mert nem gondoltam volna,hogy ilyen rövid időn belül elveszítjük,bár tudtam,hogy nagy a baj.Szóltam az orvosnak,hogy nagyon aggódom,mert látom,hogy egyre rosszabbul van.Mire ő minősíthetetlenül ordított velem,az ápoló személyzeten kívül/ amikor éppen az infúziót cserélték/ rá sem néztek.
Tudom a CT alapján nagyon beteg volt ,de hogy ilyen rövid időn belül a halálához vezessen,erre nem gondoltam volna, s még most sem tudom magam túltenni a történteken,egyfolytában azon jár az eszem,talán az egyszerre sok infúzióval nagyon megterhelték a szivét.'15-én csináltattak egy ultrahang vizsgálatot,ami azt mutatta , hogy leállt a bélműködése,a vizeletkiválasztás is leállt szerintem, bélmozgatót nem adtak itt neki ,Furosemidet igen
Na meg az itteni orvosok hozzáállása minősíthetetlen.
Ne haragudjanak,hogy ilyen hosszúra nyúlt a levelem,de Önök szerint mi lehetett a gond?
Köszönöm válaszukat!


VÁLASZ


Édesanyjának a történetét nem lehet megítélni az orvosi iratok, leletek részletes ismerete nélkül, még azokat ismerve is nehéz lehet az állásfoglalás. Az egészségügyi dolgozók viselkedésével, hangnemével kapcsolatban sem tudunk állást foglalni. Az bizonyos, hogy a magam részéről nem a beteget és nem a hozzátartozókat szoktam hibáztatni, rendszerint nekik van igazuk, de erről csak akkor lehet véleményt mondani, ha az esettel kapcsolatban a megfelelő vizsgálatot lefolytatják. Erre lehetőséget ad a betegjogi képviselő intézménye vagy az etikai bizottság vizsgálata. Véleményem ennek alapján nem a kezelő személyzet elmarasztalását jelenti, mert a történteket pontosan nem ismerem. Mindig meg kell hallgatni a másik felet is a megalapozott vélemény kialakításához. Nem vitás, hogy az egészségügyi dolgozónak minden megnyilvánulásában figyelemmel kell lennie a hozzátartozó egészsége, élete miatt aggódó és sokkal érzékenyebb, sérülékenyebb lelki állapotát.