RETTEGÉS

... nyelőcsőrák, mellrák, tüdőrák, vastagbélrák...aztán teljes ct és röntgen sorozatok vérkép...eredmény : a hormon beállítás alatt, GORB betegség,ct-k röntgenek negatívak lettek annyi kivétellell, hogy a mellkas ct-n a jobb alsó lebenyen subpleuralisan 4 mm puha gócot találtak na itt kezdődött a totál kikészülésem,erős belső szorongásom november óta,hiába monda a főorvosnő,hogy ez maradvány 2 éve volt tüdő gyulladásom,stb...végem volt azóta csak sírtam olvastam....azt hozzáteszem,hogy bármit éreztem vagy aggódtam a vizsgálat után varázsütésre megszűnt,a 1,5 hónapig tartó rettenetes szorulás másnapra elmúlt.na innét kezdődik a félelmem,január 31.-én még elmentem egy ellenőrző mellkas röntgenre a főorvosnőhöz,hogy biztos ami biztos...hála az égnek negatív volt,de rá két hétre ,jött ilyen közvetlen a torkom alatti légzésre szorongató köhhintésre ingerlő érzés és mély légvételkor a bal lapockám belső élénél egy erős szúró nyilalás, mozdulatra is érzem,ha a fejemet előre billentem is belehúz, az elején annnyira ráidegesedtem,hogy este lefeküdni sem bírtam fájt az egész hátam a vállam a karom,sehogy se volt, jó, persze stresszeltem magam tovább 1hónap után vissza mentem a körzeti orvoshoz azt mondta 4 éve vagyok itthon, menjek dolgozni és pszihológushoz.....aztán szedtem 1 hónaig gyógygombát és esténként frontinnal aludtam,most nem fáj az egész hátam a karom sem igazán,de mélyebb légvételre beszúr a bal lapockámnál azóta is,a köhhentési ingert érezgetem ha nem akarok egésznap nem kell köhögnöm,de néha hallom ahogy csukott szájjal az orromon keresztül halk sípoló hangot adok, rekedtes is lettem.ez már 3 hónapja tart ,fél percig nem tudok másra figyelni, egyébként az asztma családban van, dédim, papám anyukám, testvéreim,elég ideges stresszes szorongó típus vagyok, amúgy jó étvággyal és jelentős tulsúllyal .149 cm és 98 kg vagyok 30 éves nem dohányzó gyesen lévő anyuka.attól rettegek, hogy tüdőcsúcs vagy tüdőrákom van,de a körzeti orvosom nem adott újabb röntgen beutalót,mert jan 31.-én volt,de olvastam ,hogy semmit nem jelent én rá 2 héttel ezeket már éreztem és azóta kivagyok..KÉREM őszintén mondja meg,valós-e a félelmem vagy pszihológus kell-e tényleg.egyet biztosan tudok és nagy tanulság, ha újra csinálhatnám ,nem kérnék semmilyen vizsgálatot és most ez lehet nem lenne,belekeveredtem egy ördögi körbe...válaszát előre is köszönöm!


VÁLASZ


Tisztelt Asszonyom!
Hát ez nagyon szomorú! Szörnyűnek tartom az állapotát, nagyon gyorsan kell pszichiátert is keresni és megítélésem szerint pszichológushoz is járnia kell majd. Minél inkább elhatalmasodnak ezek a problémák, annál nehezebb lesz Önt kezelni. És nem beszélek arról, hogy a családját is tönkre teheti, ad abszurdum a gyermekét is. A háziorvosnak abban igaza van, hogy menjen el dolgozni és járjon közösségbe, de az már nem elég, hanem szakorvosi segítség kell. Ez nem kálvária, hanem pszichés betegség.

dr Gerencsér Emőke