1. Kullancsok

Nem igaz, hogy

• a kullancs a fáról esik rá az emberre…
• ha beszakadt a kullancs szájszerve, azt minden esetben el kell távolítani…
• a kullancs eltávolítására történhet krémmel, olajjal, gyufával…
• Ezek a tévhitek. Szakembereknek szóló sorozatunkban összegyűjtöttük a legfontosabb tényeket:

A kullancsok az ízeltlábúak törzsén belül a pókfélék családjába az atkafélékhez tartoznak. A kullancsok fejlődése 3, de akár 6 évig is eltarthat, ennek során egyre nagyobbak lesznek, és egyre nagyobb állatokhoz, végül az emberhez kapcsolódnak. Mégis a legveszélyesebb, amikor egy kisebb, korai fejlődési formájú kullancs csípi meg az embert, mert a kisebb kullancs szinte észrevehetetlen.

A kullancsok élettere jellemzően a hűvös, nedves, párás, aljnövényzetben gazdag, állatok-járta, bokros-erdős területek, de Európa szinte minden részén előfordulnak, így a szárazabb éghajlatokon és a városokban is. Egy tanulmány szerint ráadásul a Budapesten elhullott kisállatokon talált kullancsok egynegyede fertőzött. A fényt, meleget, szárazságot kerülik. A kullancsok bármikor megjelenhetnek, ha a napi átlaghőmérséklet 7°C fölé ér, így Magyarországon márciustól októberig gyakrabban fordulnak elő. A kullancsok által veszélyeztetett terület, és az aktív időszakuk is az éghajlatváltozás miatt folyamatosan bővül. Tekintettel arra, hogy Európa déli, szárazabb részein, sőt Észak-Afrikában is megtalálhatók ezek a rovarok, hazánkban még évtizedekig növekvő nyomásra lehet számítani.

Egyes pókfélék fonalakon lógva ugranak át egyik helyről a másikra, sőt a szélben vitorlázni is képesek. A kullancsok testalkatuk alapján ugyan tudnának a szélben vitorlázni, de csak kevés és közvetett bizonyítékról tudunk ilyen esetekről. A kullancsok jellemzően nem a fák lombjairól ugranak ránk, 1,5 méternél magasabban nagyon ritkán fordulnak elő. Ezt mutatja az is, hogy a gyermekek esetében gyakran találunk a felsőtesten, sőt a fejen kullancscsípést, míg felnőttek esetében ez ritkább. A kullancs lesben állva várja áldozatát: Elülső lábait megemelve, hátsó lábain támaszkodva várja a táplálkozási lehetőséget.

A kullancs áldozat közeledését különböző jelekből érzékeli, mint például hőérzékelő képességével a test melegét megérzi, vagy a kilélegzett széndioxid mennyiségét a Haller-szervvel észleli. Vannak fajok, amelyek a gazdaszervezet mozgását figyelik, vagy akár a környező zajokra reagálnak. Mellső lábát magasban tartva várja, hogy belekapaszkodhasson az áldozat ruhájába, szőrébe, tollába. Ezután, a testen megkeresi a számára alkalmas helyet a vérszívásra.

A kullancsok számos betegség terjesztői lehetnek, melyek közül a leggyakoribb a Lyme-kór. Bár számos más nagy emlősállatban, rovarban és rágcsálókban is megtalálható ennek kórokozója, a Borrelia burgdorferi baktérium, emberre való terjedését Európában elsősorban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) biztosítja.

Tudta, hogy a kullancsok által terjesztett Lyme-kór volt az első olyan betegség, amelynek terjedésében egyértelműen sikerült kimutatni az éghajlatváltozás segítő hatását?

A kullancsok a Lyme-kór, de más betegségek okozóit is elsősorban fertőzött állatok vérével szívják magukba és adják tovább. Az aljnövényzeten vagy a rágcsáló-almokban várják a következő “áldozatukat”. Nem kell azonban megijedni az égből leselkedő veszélytől, hiszen a leggyakoribb csípési pontok a földhöz közelebbi testrészeken találhatók. Ezért, ismerve táplálkozási szokásaikat, elsősorban a zárt alsótesti ruházat a legfontosabb, és a különböző kullancsriasztó eszközök-vegyszerek is itt a leghatékonyabbak.

A kullancsok eltávolítását csipesszel vagy speciális eszközzel végezzük, semmiképp se kenjük be, égessük el, vagy okozzuk elpusztulását, mert ekkor a fertőzött vért és testnedveket a sebbe injektáljuk, préseljük. A kiszedéskor csak a bőrhöz legközelebbi részt fogjuk meg (fejtor), határozott mozdulattal távolítsuk el, és a potrohot semmiképp se érintsük. A csípés helyét lehet fertőtleníteni, de ez a betegségek terjedése ellen nem véd meg. Ha egyes testrészei (pl. szájszerv) bennemaradnak a sebben, nem probléma, az magától ki fog lökődni.

A kullancsok csípése nem érezhető, mivel érzéstelenítővel csípnek. Hámot oldó, érgörcsöt és véralvadást gátló anyagokat, és rögzítésre alkalmas „cementet” alkalmaznak az észrevétlen, biztos és hosszan tartó vérszívás érdekében.

Számos legenda kering arról, hogy a csípés után mennyi idő múlva kezd el fertőzni egy kullancs. Az mindenképpen bizonyított, hogy akár néhány órán belül a kullancs közvetlen kapcsolatba kerül a vérárammal, így már azonnal kórokozó juthat a szervezetbe.  Másrészt megindul a kórokozók szaporodása és idővel biztosan kialakul a fertőzés és 24 óra után már jelentős mennyiségű kórokozó jut vissza a kullancs testéből az emberbe. Talán csak lárvák esetében számíthatunk arra, hogy a kullancs nem volt fertőzött, az állatvilág-kullancs kapcsolat rendkívül szoros, a fertőzöttség területenként változik. Fontos, hogy a kullancs fertőzöttségét felkészült laboratórium mielőbb megvizsgálja és így biztosan ne legyen hetekig tartó aggodalom senkiben sem. A Lyme-kór okozójának felfedezője, Willy Burgdorfer élete végén a következőket mondta: „there is no safety window”, vagyis nem szabad abban hinni, hogy a kullancs rövid idő alatt nem képes átadni az emésztőrendszerében jelen lévő kórokozókat. Ez a „biztonsági idősáv” mindenképpen sokkal rövidebb, mint a szokásosan elképzelt és akár komoly tanulmányokban olvasott 12 vagy 24 óra.

Tovább részletek, információk Lyme rovatunkban érhetőek el.