... a Gyerekeimnek és ürülne, én azonnal sírok. Ha szép dolgokat olvasok,vagy a TV-be hallok gonosz dolgokat. De HÁT férfi vagyok és szégyellem, hogy tudnám kontrolálni, visszafogni??Köszönöm válaszát.
VÁLASZ
Kedves levélíró!
Én is nyugdíjas vagyok, sok mindent értek a problémáiból.
Az idősödést nem könnyü elviselni, részben a testi hanyatlás, de jórészt " lelki" problémák miatt.
Szerintem a tüneteit kellene csökkenteni, jól beállított gyógyszerekkel egy megértő orvossal és őszinte beszélgetésekkel a családdal.
Tudom, hogy mennyire megváltozott a világ és milyen hamar feleslegesnek kezdik érezni magukat azok, akik pedig eleget tettek az elvárásoknak.
Ha kevesebb az öröm az életben, akkor bizony többet sírunk. Egy dolgot nagyon nehéz eldönteni, hogy mi a valódi helyzet. Lehetséges minden és minden ember élete teljesen egyedi, de az tény, hogy az idősők segítése akár a család, akár a társadalom oldaláról elégtelen és ez az üzenet nem jön át a köztudatba, mert az idősődő ember hangja sokkal kevésbé hallatszik, mint az erőteljes fiatalé.
Ezt tudomásul kell venni, de nem elfogadni. Lehet keresni olyan megoldásokat, amik az időseket segítik - idősek klubja, a családi szolidaritás és persze nagyon fontos, hogy ne akarjunk minden áron megfelelni az elvárásoknak, igenis lehetünk önzőbbek, kereshetjük a saját örömünket.
Nagyon sokat lehet olvasni erről, sok film, szinház témája fondódik a probléma köré.
A kultúrának nagyon nagy szerepe van, igaz magának a kultúrának a szerepe is jelentősen csökkent.
Nem tudom, sikerült-e legalább valami enyhítést adnom.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László