... az történt hogy neten beszélgettem egy új lánnyal akinél kiderült hogy ő az, valójában kiakarta deríteni hogy hűséges vagyok-e hozzá. valójában szeretem őt, őszintén csak a ''mi lenne ha'' kérdés hajtott akkor hogy ismerkedjek. De miután kiderült hogy ő volt, nagyon megbántottam vele, de szerencsére megbékélt vele és hitte azt hogy szeretem így együtt maradtunk. De ez az incidens nagyon mély nyomot hagyott benne és időnként a gondolatától is kételkedni kezd és így a nap végére mindig elrontjuk egymás kedvét / hangulatát. Legnagyobb baj hogy messze lakik és így csak neten tudunk sokat beszélni egymással, és egyszerűen képtelen vagyok bizonyítani így neki. Legjobb megoldás ha élőben találkoznánk amt nyár közepére terveztünk, de ahhoz hogy merjen velem találkozni , tudnia kell hogy tényleg szeretem. Ebben kérem se
gítségét hogy mit csinálhatok rosszul , mivel adhatom tudtára hogy nem csak kihasználom.
Válaszát előre is köszönöm.
VÁLASZ
Kedves levélíró!
Nagyon köszönöm a levelét. Nagyon nyílt, őszinte, emberi és érint egy problémát, ami tudomásom szerint eddig nem jelentkezett - nálam.
Ez pedig a internet közösségi oldalai előnyei és hátrányai.
Az előnyök ismertek és hangsúlyozottak. A létrehozók óriási vagyont szereztek és én nem szeretem a nyugati ember egoizmusából eredő kapzsiságot, mohóságot és más emberek használatát.
A legnagyobb félelmem azonban az ,hogy a modern technológiai egyre inkább képes a " virtuális valóság" megteremtésére.
Tegnap néztem meglepődve, hogy csak a facebookon legalább 500 ismerősöm van, dehát mélységében jó ha egy tucat emberrel vagyok általam mélynek tartott kapcsolatban.
Jó, hogy leírta a történetet.
Többveszélyt említek.
Az első és régi az a szeretet összekeverése egy másik ember tulajdonnak tartásával.
Maga a történet is elég abszurd, de gondolja végig, fokozza-e a jó emberi kapcsolat alapvető jellemzőjét, a bizalmat.
Hát nem ez derül ki.
Ami nagy gond a virtualitás. A technológiai ma már közel áll ahhoz, hogy képesek legyünk szimulálni egy virtuális valóságot, amiben minden vágyunkat, fantáziáinkat úgy tudjuk kiélni, hogy nem is érzékeljük a különbséget a " valódi" és " virtuális" élmény között.
Biztosan nem én döntöm el a kérdést, de azért máris elneveztem "homo virtuális"-nak ezt a technológiai robotot és " homo reality" azokat, mint Ön, aki joggal igényli a valódi kontaktust. Nagyon drukkolok Önnnek, hogy ki tudjon lépni a virtuális kapcsolati játszmából és valódi teherbíró kapcsolatot tudjon kialakítani, minél kevesebb birtoklási vággyal és bizalmatlansággal - persze mindezt a szeretet jegyében.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László