türelem

... Nem félek társaságba járni buszra szállni, sőt azt mondhatom, hogy sokkal több mindent megteszek mint azelőtt mikor még nem voltam beteg. De két dolog ami még aggaszt az egyik a megőrüléstől való félelem( bár már néha ez is viccesnek tűnik) de néha el hiszem már, hogy ezt is le tudom küzdeni csak amikor előjönnek a memória zavarok meg az össze- vissza gondolkodás tör rám a félelem! A másik gondom pedig az, hogy (szerintem még ez az ami okozza a gondolatok zavarát) már nincsenek rosszulléteim gyógyszert sem szedek de egy érzés amit nem lehet megfogalmazni akárhová megyek is ott van velem és folytonos belső párbeszédre késztet a betegséggel kapcsolatban. Persze van hogy ez is elmúlik de elég rossz mindig attól félek, hogy most már mindig eszembe fog jutni ez a nyavaja. Olyan ez mintha valakit meglátnék törött lábbal és az jutna az eszembe, ho
gy nekem is el van törve a lábam nem pedig az hogy el volt. Már képes vagyok abban hinni, hogy az ember igen is tud változtatni a félelmein csak türelem kell de ezt a beragadt lemezt valahogy nehéz kezelnem. Ha esetleg van valami ami használ kérem segítsen. Lehet, hogy csak türelmetlen lennék magamhoz?
Jelige türelem


VÁLASZ


Kedves levélíró!
Nem kell, hogy a pánikzavar összes tünete jelentkezzen, a jelenlévő tünetei rendkívül kínzóak, valamit mindenképpen kell tennie.
Azt javaslom, hogy forduljon pszichiáterhez, beszélje meg, hogy kell-e és milyen gyógyszer, vagy Ön választhat alternatív kezelési formát.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László