jogositvány

...A vizsgálatot végző arrogánsan és lekezelő módon bánt velem, amira én erélyesen de személyét nem bántva válaszoltam, végeredmény jogositvány aggályositás, és nem Én vagyok az egyedüli,már munkatársa is távozott a stilusa miatt. Kiegyensúlyozott családi , rendezett anyagi körülmények között élek ha csak lehet kerülöm a konflitusokat és tiszteletbe tartok másokat is, természetesen ha ez kölcsönös. Ha problémám van azt igyekszem megoldani,számomra mindig is ez jelentette a kiutat. Az NRSZH honlapjáról elolvastam a "Pszichiátriai panaszok" cimü fejezetet és a személyiségi és viselkedése zavarok részét nem ismertem ebben magamra, erős egyéniség vagyok de természetesen ha hibázok azt elismerem. A másságot igy büntetik?? Nehéz időket élnek át most a betegek, lásd már
öngyilkossági kisérletet is követett el egy sorstásam Én mindenkit arra biztatok ne adja fel a betegség éppen elég,de küzdeni kell, természetese ehhez alkat és tartás is kell. Tehát küzdök a jogositvány visszaszerzéséért. Tudom a tanács nem helyettesitheti a vizsgálatot, de várom Főorvos Úr meglátását véleményét Továbbiakban Kivánok Kellemes Ünnepeket, Egy beteg,de nem szellemileg.

VÁLASZ:


Kedves levélíró!

Szabadságon voltam, ezért elnézést a késői válaszért.
Szerencsére én már nyugdíjas vagyok. Én soha életemben nem avatkoztam be a jogosítvány ügyekbe, bár elvileg kellett volna értesítenem a Hatóságot. De ezt "lazán" kezelték. Néha megkerestek ilyen ügyben, de én mindig azt válaszoltam, hogy miért ne vezethetne, akinek mentális gondjai vannak. Nyilván nem ül kocsiba, ha nem érzi jól magát.
De most nagyon szigorodik a világ és ezek szerint kezdik érvényesíteni, hogy leszázalékolt mentális beteg nem vezethet.
A véleményemre volt kíváncsi, azt hiszem világos!

Együttérzéssel: dr. Lajtavári László