... annak ellenére, hogy a szüleim és a testvéreim mindent megtettek értem. Most 60 évesen azt veszem észre (főleg édesanyám és két testvérem elvesztése után), hogy nagyon ki vagyok idegileg. Sokat sírok, nem tudom őket elengedni. Egyébként mindig erőt mutató nő voltam, éltem az egészséges emberek életét, dolgoztam, férjhez mentem. Gyermeket nem mertem bevállalni, de a férjemnek van egy lánya, ott van két unoka, nagyon jó a kapcsolat. Mégis úgy érzem, hogy talán a gyermekkori örökös stressz, nagyon megviselte az idegeimet. Napi 1 frontinnal úgy-ahogy alszom, de nagyon nehezen. Egyébként nem vagyok másnap fáradt, de az, hogy olyan hamar "felkapom a vizet" és úgy belehergelem magam kicsiny dolgokba is, hogy megrémiszt. Nem szeretnék antidepresszánst szedni , ezért kérdésem, hogy ezen egy pszichológus, vagy psz
ichiáter tudna nekem segíteni! VáLaszát köszöni: MALVINA
VÁLASZ
Nagyon jól látja a saját helyzetét és problémáját. Csak egyet tudok érteni Önnel, kérje pszichiáter segítségét. (Már azért is, mert a pszichológusnak rendszerint nincs receptírási joga, ha mégis szükség lenne rá.)