A holisztikus személet ma már alapvetés a gyógyításban

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) interdiszciplináris fórumot szervezett, ahol hazai szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a civilizációs betegségek komplex kezelése csakis az orvosi szakterületek összehangolt együttműködésével és a modern terápiás lehetőségek szélesebb körű bevezetésével valósítható meg. 

Holisztikus szemlélettel kell vizsgálni 

A 200 éve alapított Magyar Tudományos Akadémia adott helyszínt a MOTESZ szakmai fórumának, ahol a hazai orvostudomány kiemelkedő szakértői gyűltek össze, hogy közösen keressenek megoldásokat a civilizációs betegségek összetett kihívásaira. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem különálló kórképekre szükséges fókuszálni, inkább az egész embert kell egységként kezelni. A modern életmód velejárói (mozgáshiány, stressz, a helytelen táplálkozás és az elhízás) krónikus betegségek kialakulásához vezetnek, melyek gyakran összefüggő folyamatok részeként jelennek meg a szervezetben. „Az általunk szervezett fórum célja, hogy a különböző szakterületek közötti párbeszédet erősítse, és közös választ adjon a nagy rizikójú betegek korszerű, személyre szabott és eredményes ellátására. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy szerv működése hatással van a többire is, az egyes kórképeket mégis sokszor önmagukban kezeljük. Ezen mindenképp érdemes változtatni, és a beteget teljes egészében, holisztikus szemlélettel vizsgálni. Ehhez elengedhetetlen a társszakmák – így például a diabetológusok, nephrológusok, kardiológusok és a hipertónia szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése” – fogalmazott Prof. Dr. Páll Dénes, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke.

A pontos diagnózis és a komplex kezelés feltétele

A szív- és érrendszeri elváltozások évente 1,7 millió életet követelnek Európában. Magyarországon közel 3,5 millóan szenvednek magas vérnyomástól, egyre nagyobb kihívást jelent a cukorbetegség és a krónikus vesebetegség is. „A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is meghatározó szerepet játszanak a magyarok egészségi állapotában, a magas vérnyomás például már a 30 és 79 év közötti felnőtt lakosság közel felét érinti. Az érintettek döntő többségénél egyszerre áll fenn több rizikótényező, ami komplex megközelítést igényel mind a diagnózis, mind a kezelés terén” – hangsúlyozta Prof. Dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke. A szakértők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis és az átfogó rizikófelmérés alapvető feltétele annak, hogy a veszélyeztetett betegek időben megkapják a számukra megfelelő kezelést. Ehhez elengedhetetlen a multidiszciplináris teamben kialakított betegút. A modern diagnosztikai technológiák, a korszerű terápiás lehetőségek és a digitalizált adatkezelés új távlatokat nyitnak a betegségek korai felismerésében és a hosszú távú utánkövetésben. Ugyanakkor az egészségtudatosság növelése, az életmódprogramok elérhetővé tétele és a modern alapellátás szerepének megerősítése nélkül nem várható érdemi fordulat.

Ha érdekel mit tesz szervezetünkkel a krónikus feszültség, ezt a cikket ajánljuk.