Hefaisztosz

... Különélésünk során - úgy érzem sikerrel - igyekeztem a gyerekekkel mindenre kiterjedő, intenzív érzelmi és fizikai kapcsolatot tartani úgy, hogy közben anyagilag is lehetőségeim felső határáig támogattam őket. Kisebbik fiam az általános iskolát anyai, a középiskolát apai felügyelet mellett végezte el. Együttélésünk során kitűnő, barátinak is mondható kapcsolatban voltunk. Ezt követően édesanyja úgy határozott, hogy a fiunkat magához veszi és a továbbiakban gondját viseli. Ez időtájt vettünk észre utóbb deviánsként jellemezhető motívumokat viselkedésében. Átlagon felüli intelligenciával, kitűnő képességekkel megáldott gyerekként egyéves előkészítő után joghallgató lett, amit az első szemeszter után felfüggesztett azzal, hogy nem tud beilleszkedni, azonosulni a tananyaggal, stb. A következő évben újra kezdte, ugyanezzel az eredménnyel. Ezután másik egyetem elsőéve
seként ugyanígy szakította meg tanulmányait. Ezt követően jelentkeztek nála téveszmék (pl: AIDS-es vagyok, ezért kinevetnek, gúnyolnak a hátam mögött, stb.) Követelőző lett, édesanyját folyamatosan fenyegette, zsarolta, velem minden kapcsolatot megszakított. Testvérei külföldön élnek. Segítséget kért és kapott tőlük kinti elhelyezés és ellátás, kereseti lehetőség formájában. Miután munkahelyein nem állta meg a helyét és testvérei házasságában is problémákat okozott, ismét hazatért az anyai házba. Többé nem dolgozott, édesanyjától kényszerítette ki ellátását, testvéreitől havi rendszeres apanázst. Édesanyja valamilyen módon pszichiátriai kezelésre vitette el - hatósági közreműködéssel - ahonnan három nap múlva bocsátották el. Ezután az édesanya fenyegetett helyzete miatt külföldi gyerekeinkhez költözött, a fiút magára hagyva. Én ellenségeként élek a tudatában, közeledési kísérleteim rendre kudarcot vallottak. Mindenkivel elutasító, sőt ellenséges, agresszív és olykor fizikai
összetűzésbe is kerül tágabb környezetével. Kallódik, létét a testvérek finanszírozzák. Ha ez az állapot nem változik, előre megjósolható kimenetele lesz. Szakorvoshoz nem hajlandó elmenni, nincs betegségtudata és ha szóba hozzuk, dührohamot kap.
Tisztelettel kérdezem: Mit lehet tenni az érdekében???
Tanácsukat, útmutatásukat, közvetlen kapcsolat lehetőségét türelmetlenül várom, Hefaisztosz jeligén.


VÁLASZ


Kedves Hefaisztosz!

A leveléből nem derül ki, hogy milyen devianciák jellemzik fia viselkedését. Fontos lenne a pszichiátriai vizsgálat eredmények ismerete is.
Írta, hogy zsarolja, sakkban tartja környezetét. Milyen módon teszi mindezt?
Érte-e esetleg valamilyen trauma?
Mivel számtalan oka (drog, fiziológiás elváltozás, sorozatos kudarc, trauma stb) lehet e viselkedés változásnak, mindenképpen személyes konzultációt javaslok.

Üdvözlettel
Fodor Mónika
Pszichológus
06-20-922-1825