... Testvérem pár hónapja folyamatos öngyilkossággal fenyegetőzik. Rettegésben tartja a családját. A veszekedések közöttük mindennaposak. Általában hangos ordibálások, törés zúzás örjöngés kíséri az estéket. A munkája miatt soha nem fogyaszt alkoholt, viszont a veszekedések alkalmával állítólag rengeteg kávét, alkoholt fogyaszt. Nem egyszer előfordult, hogy fájdalomcsillapitókat vett be ezek mellé.
A veszekedések alkalmával eljátssza (???) az elájulást, ebből az állapotból hirtelen felkelve ront neki a tárgyaknak. Állandó önsajnáltatásban él, nem eszik, nem iszik napközben, gyakorlatilag dohányzik és idegeskedik. Néha kikapcsolt telefonnal eltűnik és tesz olyan dolgokat amiből arra lehet következtetni, hogy kárt akart tenni magában illetve környezetében. A folyamatos zsarolás, fenyegetőzés miszerint meg akar halni, a családot kikészíti. A két kislány minden este a poklok poklát éli meg, sajnos tekintettel egyáltalán nincs rájuk.
A válás náluk nem kivitelezhető téma, mivel egyik sem igazán nyitott erre. Viszont amit látok, hogy ettől függetlenül is testvérem beteg. Testvérem nem ismeri be betegsége súlyát, nem törődik vele. Lehetetlen meggyőzni az orvosi kezeltetésre.
Amennyire utána tudtam olvasni neten, tipikusan a hisztériás depresszió tüneteit látom nap, mint nap.
Testvérem gyerekkorunk óta tulajdonképpen zárkózott, nem igazán lehet vele beszélgetni, a magán dolgaiba belátást nem enged…
Kérem segítsen vagy tanácsát kérem szépen, mit tudok tenni érdekében…
Válaszát nagyon köszönöm!
VÁLASZ
Kedves levélíró!
Tudom, milyen rettenetes egy ilyen helyzet sajnos nemcsak nálunk, hanem sajnos főleg a nyugati féltekén.
Igazi tanácsom csak az lenne, hogy az Ön bevonódása (ami teljesen jószándékú) sajnos nem segít, sőt egy idő után már Ön is ennek a családi drámának a részese lesz.
Ki kellene húzódnia a partvonalon túlra.
Nincs értelme "diagnosztizálni" a testvérét, ezzel nem tud segíteni.
Hazánkban országosan kiépített a Gyermekjóléti szolgálat, mindenkinek joga van a család érdekében, a gyerekek védelmében ott bejelentést tenni.
Nekik van félhatósági jogosítványuk, nagyon sok minent tehetnek. Minél sürgősebben keresse fel őket és mondja el a helyzetet.
Ők már tudják mit kell tenniük. Ha eljön az ideje, nyilván meghallgatják a családtagokat is.
Attól tartok, hogy most sajnos még olaj a tűzre, ha Ön is bevonódik.
Az Ön élete az Ön felelőssége, a testvéréé pedig az övé.
Tehát valóban tennie kell, de szerintem most már el kellene lassan engedni a testvére kezét és az "ügyet" bízza az illetékesekre.
Megértéssel: dr.Lajtavári László