Az Európai Kardiológiai Társaság az Európai Unióval közösen dolgozza ki az Európai Kardiovaszkuláris Akciótervet, mely 2026-tól a jelenleginél is több kutatási forrást biztosíthat.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK) tartott esemény minden korábbinál több résztvevőt, több mint 1200 szakembert vonzott. Az egyetem idén két helyszínen rendezte meg a 33. Semmelweis Szimpóziumot. A háromnapos programon 59 nemzetközi előadó vett részt 26 országból. Az Elméleti Orvostudományi Központban 12 szekcióban 52 előadást és panelbeszélgetést tartottak. A résztvevők áttekintették a szív- és érgyógyászat legfrissebb szakmai újdonságait rangos nemzetközi szakértők előadásában.
Az európai kardiológia fejlődése és jövője – több pénz jut kutatásra
Dr. Thomas F. Lüscher, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) elnöke videóüzenetben köszöntötte a hallgatóságot. Felidézte, hogy a sztetoszkóp megjelenésétől és Semmelweis fertőtlenítési eljárásától napjainkig az orvostudomány, és azon belül a kardiológia is óriási fejlődésen ment keresztül. Rámutatott, hogy Európa élen jár az olyan innovatív technikák meghonosításában, mint a katéteres koszorúér-tágítás (PTCA) vagy a minimálisan invazív LAAO eljárás. Hangsúlyozta, hogy a gyógyszeres terápia is forradalmi változásokat hozott, és a legújabb kutatások újabb lehetőségeket nyithatnak. Bár a fejlődés jelentős, a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető halálokok, ezért az ESC az EU-val együttműködve dolgozik az Európai Kardiovaszkuláris Akcióterven, amely 2026-tól több kutatási forrást biztosíthat.
Fókuszban a pitvarfibrilláció – új irányok a LAAO eljárásban
Az LAAO eljárás legújabb trendjeiről tartott előadást dr. Michael Glikson, a jeruzsálemi Hebrew University professzora. A LAAO egy szívkatéteres beavatkozás, amelynek célja, hogy lezárják a bal pitvari fülcsét, azt a kis szívüreget, ahol pitvarfibrilláló betegeknél gyakran vérrög képződik. Az eljárás csökkenti a stroke kockázatát azoknál, akik valamilyen okból nem szedhetnek tartósan véralvadásgátlót. A professzor prezentációjában azt vizsgálta, hogy a LAAO hogyan segíthet megelőzni az embóliát pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél. Ezen páciensek esetében vérrög többnyire a bal pitvar nyúlványában jelentkezik. A szájon át szedhető véralvadásgátlók csökkentik ugyan a stroke esélyét, ugyanakkor növelik a vérzés kockázatát. A klinikai vizsgálatok szerint a LAAO eljárás nem kevésbé hatékony a stroke megelőzésében, mint a véralvadásgátlók, így különösen alkalmas azok számára, akik nem szedhetnek antikoaguláns készítményeket. A folyamatban lévő vizsgálatok feladata tisztázni az LAAO alkalmazását alacsonyabb kockázatú betegeknél.
Az endovaszkuláris aorta-rekonstrukció és a mesterséges intelligencia
A megnyitó második kiemelt előadását Gustavo S. Oderich, a Baylor College of Medicine sebészprofesszora tartotta. Prezentációjában áttekintette az endovaszkuláris aorta-rekonstrukció (EVAR) fejlődését az 1980-as évektől egészen a komplex aortabetegségek mai kezeléséig. Kiemelte, hogy a technológia hatékonysága folyamatosan javul, miközben a halálozási arány csökken – mindezt 900 eset elemzése támasztja alá. Az EVAR ma már széles körben alkalmazott módszer degeneratív, disszekáló és örökletes aorta-betegségek esetén, bár bizonyos betegeknél továbbra is elengedhetetlen a nyílt műtét. Az amerikai ART-nyilvántartás szerint az EVAR esetén a rövid távú mortalitás alacsonyabb a nyílt műtéthez képest, azonban másodlagos beavatkozások továbbra is gyakorta szükségesek. Gustavo S. Oderich előadásában rámutatott arra is, hogy a terület a centralizáció és az AI-vezérelt ellátás révén folyamatosan fejlődik.
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
Ha érdekel, hogy zajlik a stroke ellátás 2025-ben, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!